Nem, ez nem friss Deicide gyűjtemény, hanem az azóta kultikussá vált csapat 1990-es korongja remasterizálva, aranyszínű korongra préselve, feljavított borítóval, melyet akkoriban még nem értékeltek túl nagyra (nem a borítóra gondoltam).

Bár Glen Benton véres torka és sátánista szövegei feltűnést keltettek az évtized elején is - s ez nagy löketet adott a sokszor indokolatlan ellenszenvnek - mégsem ez a legjobb lemeze a kíméletlen death hordának. Persze a brutálisabb típusú death minden tipikus eleme megtalálható a nótákban, szélvész gyorsasággal rezgő gitárhúrok, millióval csépelt dobok, érthetetlenül, fröcsögve - néha sátánian torzítva - előadott szövegek és slayeresen értelmetlennek tűnő, tremolót rángató gitárszólók (bocsi...). Az a jó ezekben a dalokban, hogy a sebesség ellenére is megmaradt a groove a gyors nótákban, hát még a lassabbakban. És bárki bármit mond, a Deicide című szám a műfaj egyik alapműve!

E 10 gondosan felépített dal felüdülést jelenthet death híveknek a mai divatorientált világban. Gyűjtőknek ajánlott!