A német doomcore csapat, a Drecksau tavalyi bemutatkozása, a Brecher ugyan hangzásilag nagyon állat volt, viszont a nótákat hiányoltam róla. Lássuk, mit fejlődtek egy rövid év alatt.

A hangzás még mindig vaddisznó, a Paintro első pár másodperce hallatán a régebbi Machine Head jutott eszembe, túrnak a srácok rendesen, eddig OK a dolog. Rögtön utána lendületesebben folytatják, az E-Wand, középtempós darálása már bólogatásra késztet. Utána az Ascheregen még lendületesebben zörög, mit a Diesmal Hat Er Sich Gewehrt Sabbath-ízű lassulása tör meg. De nem sokáig, mert az Interceptor ismét gyorsít a tempón. És ez így váltakozik, középtempó, lassulás, és igazi nyaktörő lendület sorjázik egymás után végig a korongon.

Igazából az egész lemez síkegyszerű riffekből áll, nem is váltják meg a műfajt, de kellemes hallgatnivaló, már csak az énektémákat kellene egy kicsit változatossá tenni. Meg is előlegezem nekik a 8 pontot.