Második lemezével jelentkezik a gótikus rock második vonalához tartozó olasz társulat, ha valakit ez felvillanyoz. Szintivel puhított modernkedő alapokon váltogatja egymást a női ének és a black/death metalos extrém vokalizálás - újszerű, mi?

Sikerült ebbe a masszába belekotyvasztani a Heroes Del Silencio egyik nótáját is (Entre Dos Tierras), itt Devon Graves (!) barátunknak szintén jut egy kisebb epizódszerep. Amúgy tök fölöslegesnek érzem ezt a feldolgozást, nem hinném, hogy a megcélzott táboron belül akkora tömegeket mozgatna a populáris hangzású spanyol banda.

A saját számokban meg az égvilágon semmi kiemelkedőt, semmi különleges egyéni ízt nem fedeztem fel, igazán tanulhatnának Robertáék a honfitárs Lacuna Coiltól vagy az Orphanage-től...