0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y
Z

2000-ben indult a zenekar története, akkor még más névvel és punk'n roll zenével. 2002. januárja óta létezik a Backward - bogozom ki a zenekari biográfiából, ami bár viccesnek vicces, de tipikus példája annak, hogy miképp nem szabad megírni egy zenekari biót.

A Babylon zenekar szimpatikus leveléből az derül ki számomra, hogy második anyagukat ők nem demónak, hanem rendes EP-nek tekintik, és ahogy utánanéztem a www.babylonmusic.hu honlapon, még épp időben emlékezünk meg erről a 4 plusz 2 dalról.

Az Ann My Guard mögött gyakorlatilag szinte egy személy áll, Tóth Eszter Anna, aki saját maga írta, és rögzítette a dalokat (a dobok kivételével). Ám mielőtt fejvesztve menekülne mindenki, elmondanám, hogy a leányzat a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett klasszikus fuvola szakon (nyilvánvalóan fuvolát is hallhatunk a nótákban), szóval vélhetően nem két hónapja csodálkozott rá két egymás mellett álló hangjegyre.

A Baby Bone nem adja fel, annak ellenére, hogy igazán átütő sikert eddig nem bírtak elérni, az évek óta mindenhol megjelenő pozitív kritikák ellenére. Ki érti ezt?..

angertea_cKedves kis válogatást készített az Angertea, főleg azok számára, akik figyelték őket a kezdetektől.
1996-ban alakult a csapat és gyakorlatilag az első felvételeiktől az utolsóig mindegyikről fellelhető itt egy-egy nóta, plusz némi multimédia, amire később térek ki.

Sok album nem dicsekedhet olyan borítóval, mint amilyen a nyíregyházi Autumn Twilight bemutatkozó demójához jár. Fiatal a zenekar, '99-ben alakultak, a jelenlegi dobos 2000 tavaszán csatlakozott a zenekarhoz, majd fel is rántottak egy demót a próbateremben, ami egyáltalán nem szól rosszul.

Igényes kivitelezésű demó CD-vel debütál az öt lányból álló együttes, amelyben dobos poszton Mentsik Anita szerepel, ő már a 90-es évek pesti underground metal bulijain is nyomult különböző formációkban! Bemutatkozásnak megfelelő hosszúságú a felvétel és a hangzást is rendben találtam.

Na igen, így is lehet demót készíteni. Információdús, rövid biográfia, gusztusos, sallangoktól mentes borító, megdörrenő zene. Ja, a srácok Finnországból küldték a cuccot, ott nem az dívik, hogy „bebaszunk egy másolt cd-t a borítékba, a többit találja ki a cikkíró, hisz' azért van".

Az Amphion elődje még 1999-ben alakult, AzBest néven, aztán ahogy az lenni szokott, átalakult, formálódott, 2002-ben pedig már a mostani néven léptek fel. 2003-ban adták ki az első demót, idén pedig a másodikat.
Lássuk.

Szlovákiai magyar zenekar, mely a kiválóan sikerült Prognosticon után új demóval jelentkezett tavaly. Tulajdonképpen a No Man's Island zeneileg és szövegileg a csapat frontemberének - Ollé Tibornak - a munkája, ami rendkívül figyelemreméltó teljesítmény, mert kiváló lett a minőség. Annak ellenére, hogy a dobost a stúdióban processzoros kollégája helyettesítette.

Szolnokon a Denevér Tehetségkutatón Bakó "kollégáék" már előkelő díjazásban részesítették a budapesti zenekart, ha jól emlékszem közel 80 résztvevőből 8. lett az Amnézia. Engem azért ez nem jogosít fel arra, hogy hanyatt essek tőlük.

2002-es 3 számos promó a finnországi Astraytől. Black metalt játszanak, az erőteljes, viszonylag gyors, fogós, atmoszférikus, dallamos fajtából. Na, ellőttem az összes jelzőt, amit elsőre lehetett. Az első dalban a vészterhes károgás mellett dallamos énektémákat is hallhatunk, bár lenne még mit javítani a dolgon, de maga a dallam ötletes, fülbemászó.

Az Amadea 2003-ban indult, sőt, 2005-ben egyszer már fel is oszlatták magukat, a zenekar történetét pedig a még szintén 2005-ben lezajlott újjáalakulástól számítják a tagok, akik a mellékelt kép alapján szemtelenül fiataloknak tűnnek.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az Art Of Dethronement zenéjét először egy koncerten ismerhettem meg, így már a demókritika előtt tudtam, mire képes a zenekar valójában.

A 6 tagot számláló Altar Of Storms nem mindennapi vállalkozásra adta a fejét. Zenéjükben a műfajok olyan keverését prezentálják, amit itthon nem hallottam még. A black metalos károgás és durvulat után szinte heroikus énekdallam következik.

Hűha. Annak idején a System Of A Down megjelenésével elszabadult valami a zeneiparban. Ők ugyanis valami olyan szintű őrületet hoztak a megfáradni látszó metalba, ami már tényleg annyira extrém és furcsa volt, hogy viharként hódította meg a rajongók millióit.

A jelenleg duóban vegetáló érdi zenekar demóin hangulatosan felépített egyelőre instrumentális muzsika hallható. Dallamhegyek sorakoznak egymás után, kész hangjegyorgia!

Az Argó zenekar anno még Oops! néven indult, amíg az a bizonyos egynyári lánytársulat be nem futott, így a fiúknak (és az egy szem lánynak) új nevet kellett találnia.

Az Algor Mortis 2000-ben alapította néhány középiskolás srác, majd tagokat cseréltek, kicsit meg is szűntek, végül új élet 2006-ban költözött beléjük, melynek eredménye ez a három számos demó.

Az Arc öntevékeny csoport annyira kretén szövegvilággal van felszerelve, hogy néha már nekem is fáj. Pedig hajdanán az A.E. Bizottság jól megedzett, de úgy látszik a XX. század végén ismét sikerül egy fiatal debreceni csapat révén "katartikus megtisztulásélményt" átélnem.

Az Alcatraz demója megtestesíti mindazt, amit a magyar rock/metalzenéről tudni lehetett 1982-ben.
Szépséghiba, hogy a felvétel 2009-ben készült.

Nem is tudom már hányadik anyagánál tart a debreceni Arc Öntevékeny Csoport, de szerintem nem is ez a lényeg. Ezúttal sem komolyodtak meg a srácok, dalaikban szokás szerint a kegyetlen élcelődő humor és a valóság gegjeinek megzenésített baromságai kaptak hangsúlyt.

Nem tudom elhallgatni, mikor először megláttam a zenekar nevét, visszahőköltem, "te jó ég", majd ezer gondolat cikázott át rajtam, biztos valami trappolós, klisés zenét rejt a kazetta. Bocs!

Érdekes, de míg a legtöbben a magyar metal színteret a tradicionális fémet játszó együttesekkel azonosítják – Pokolgép, Ossian, Rotor stb. -, addig meglátásom szerint hazánk igazán értékelhető underground zenei stílusirányzatát egyre inkább az extrém metal jelenti.

2005. áprilisában készítette a tatabányai Agregator ezt a két számos "jelenléti" demót, bemutatandó, hol is tartanak mostanság. Bár ennek is már lassan egy éve.
A két dal sokkal könnyebben befogadható, mondhatni slágeresebb (még Dark Tranquillitysebb), mint a nehezen elkészült A semmi ágán című lemezük.

Ha nem tudnám, hogy ez ugyanaz a zenekar, mint az Új világ demónál, nem hinném el. Ami ott még Machine Heades nyomulás volt, az itt már egy érettebb, zeneibb, minden tekintetben önállóbb alkotás, mondhatni kifejezetten nem Machine Heades.

Ha aktualitását venném figyelembe a To Many, Peace Is demónak, akkor talán nem lenne ildomos írnom az After All 1997-es kazettájáról, de mivel a zenekartól egyelőre csak ezt a felvételt tudtuk beszerezni, minden érdeklődő kénytelen lesz beérni ezen anyag bemutatásával.