Elég komoly adagnyi drogot és gyógyszert találtak a rendőrök abban a turnébuszban, amelyben december 3-án holtan bukkantak rá Scott Weilandre, a Stone Temple Pilots és a Velvet Revolver volt frontemberére. Scott exneje és gyermekeinek anyja eközben igen kemény levélben kéri a közönséget, hogy ne szépítsék meg az énekes tragédiáját, és ne tudják be életmódját a művészettel szükségszerűen együtt járó jellegzetességnek.
A TMZ szerint tekintélyes mennyiségű legális és illegális narkotikumot találtak a hatóságok Scott Weiland zenekarának turnébuszán. Ezek között legalább két tasaknyi kokain is ott lapult, nem beszélve némi kannabisz-származékról, Viagráról, egy Xanax-mintájú generikus készítményről, különböző altatókról és egy buprenorfin nevű gyógyszerről, amely pont a drogelvonással járó tüneteket hivatott enyhíteni. Szintén előkerült a buszon némi ziprazidon, amelyet bipoláris személyiségzavarral, illetve skizofréniával küzdő betegeknek szoktak felírni az orvosok – Weilandet 2001-ben diagnosztizálták bipolárisnak. Arról ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy mindezeket az anyagokat Scott hálófülkéjében találták-e meg, vagy valamelyik másik zenész cuccai között. Az énekes szólóbandája, a The Wildabouts basszerét mindenesetre már a tragédia másnapján őrizetbe vették kokainbirtoklás miatt. Zeneipari források szerint maga Weiland is keményen tolta a cracket, illetve rengeteget ivott a halála előtti időszakban, ám a hivatalos toxikológiai jelentésre még négy-nyolc hét közötti időt kell várni.
Mindeközben Scott volt felesége, két gyermekének édesanyja, Mary Forsberg Weiland terjedelmes és brutálisan őszinte nyílt levelet tett közzé exférjéről, amelyben képmutatással, félrenézéssel vádolja a közvéleményt az előadóművészek különböző függőségei kapcsán. „Scott Weiland nem 2015. december 3-án halt meg", írja Mary. „Ez csak a hivatalos dátuma annak, amikor a közönség elkezdte őt gyászolni, és ez volt az utolsó nap, amikor oda lehetett állítani egy mikrofon elé az üzleti haszon és mások öröme reményében. Nagyon nagyra értékeltük a részvétnyilvánításokat és imákat, amiket a gyermekeinknek, Noah-nak és Lucynek küldtek az emberek az utóbbi napokban, de az igazság az, hogy ők ketten – sok más gyerekhez hasonlóan – már évekkel ezelőtt elveszítették az apjukat. December 3-án már igazából csak a remény veszett el számukra örökre."
„Eszünkben sincs vitatni Scott elképesztő tehetségét, kisugárzását és azon képességét, hogy briliáns energiájával akármilyen színpadot azonnal lángra tudott lobbantani", áll a levélben. „Rengetegen voltak kedvesek méltatni a tehetségét az elmúlt napokban, és a zenéje örökre itt marad velünk. De egy ponton valakinek fel kell állnia, és ki kell jelentenie: igen, lesznek még ilyen esetek, mert társadalmi szinten majdhogynem bátorítjuk azt a fajta viselkedést, amit Scott is produkált. Elolvassuk a beszámolókat a pocsék koncertekről, megnézzük a videókat a művészekről, amint összeesnek, és még egy tőlük pár lépésnyire elhelyezett kivetítőről sem képesek leolvasni a saját szövegeiket, aztán rákattintunk a 'kosárba rakom' ikonra, mert a művészet részének tekintjük azt, amivel valójában kórházban lenne a helyük ezeknek az embereknek. És erre most mindenki azt kérdezheti, hogy ugyan honnan tudhatta volna, hiszen olvasták, hogy imádott a gyerekeivel lenni, és évek óta nem drogozott. Senki sem akarja tudomásul venni, hogy valójában egy paranoiás személyiségről beszélünk, aki a saját szövegeire sem emlékezett, és az apasága tizenöt éve során mindössze néhány alkalommal fotózták le közösen a gyerekeivel."
„A Scott iránti reményeink meghaltak, de másokkal kapcsolatban még él ez a remény. Most először végre válasszuk azt, hogy nem szépítjük meg ezt a tragédiát azzal, hogy a rock'n'rollról és a vele járó démonokról beszélünk – ezeknek ugyanis nem kell szükségszerűen kéz a kézben járniuk. Ahelyett, hogy vennél egy lehangoló pólót 1967-2015 felirattal, inkább vidd el a gyerekedet labdázni vagy fagyizni ugyanabból a pénzből."
A levél itt olvasható el teljes terjedelmében, mindenképpen ajánljuk. A Stone Temple Pilots első albumáról, a Core-ról itt emlékeztünk meg.
Hozzászólások
...Illetve egy csomó embernek meg egyáltalán nem jön be, így használ mást. Széles a választék, főleg amióta ezek a "dizájner" szarok is a képben vannak. Azt gyanítom, hogy Scott politoxikomán volt. No, jó éjt!
Hát, meg aztán sok embernek az jön be, az működik igazán (remélem nem gond, hogy megint hozzászóltam : -)). Kemény drog. Hannenman is abba halt bele.
Veszélyes drog az alkohol is. Sőt talán veszélyesebb.
John Bonham, Steve Clark, Rory Gallagher, Jani Lane, Bon Soctt stb.. sajnos mind az alkohol áldozatai lettek.
Scott egy tehetség volt. Inkább ünnepeljük meg amit az utókornak hagyott, és gyászoljuk meg, ami még lehetett volna, emberileg, művészileg.
Nem ismertük személyesen. Szóval mindenki rendezze magában, amit érez a dologgal kapcsolatban Mert égés amiket itt olvasok, ez nem egy kurva lemezkritika amin lehet vitázni. Egy embertársunk távozott és ez tragédia. De egyesek mégis szappanoperát akarnak csinálni ebből. Akkor menjetek és picsogjatok a Blikknek. Jó éjszakát.
Érdekel a véleményed, ahogy másoké is, különben nem szólnék semmit. Sehol sem írtam, hogy engem nem érdekel.
Te önerőből eldöntötted, hogy ez, vagy az megérdemelte a sorsát. Azt mondod: az ilyen és ilyen kategóriába eső ember, már nem ember a számodra. Én azt tanultam: vannak határok. Ami azon túl kezdődik az önkényeskedés, vagy csak valami olyasmi, ami semmi képp sem egészséges, korrekt és célravezető. Szerintem ez így nincs rendjén. Én ugyanúgy fenntartom a jogot ennek a kinyilvánításához, ahogy te is fenntartod a jogot a halmazokra bontáshoz. Ha írnak, akkor válaszolok többnyire. Nincs szükségem arra, hogy a saját gerincem egyenességét méltassam. Nem kell mélyen magamba néznem, egy ilyen szituációban. Nem kellenek a nagy szavak.
A lényeg: nem dobálózom az effélével. Nálam biztos, hogy nem vérre menő a dolog, és ez pont ebből látszik. És nem akarlak megbántani semmivel sem. Viszont szeretek megvitatni dolgokat, mert ahogy a Húgom mondaná: a vita egy nagyon építő jellegű dolog.
"Sajnálom, hogy méltatlan helyzetbe kerültem maguk
miatt, de csak azoknak adom meg a tiszteletet, akik : 1. Szintén
megadják, 2. Kiérdemelték, 3. Félek tőlük. Sajnálatos módon Önök egyik kategóriába sem esnek bele,"
Amikor azt mondom, hogy túlbecsülöd magad azzal, hogy szerinted magyarázkodnom kell neked, akkor valami ilyesmire gondolok.
Hol említettem ilyet? Azt írtam, hogy ez alá a post alá irreleváns, nem azt, hogy soha nem írtam ilyen véleményt. Kezdem azt hinni, hogy értelmezés nélkül, csak a vita kedvéért vitázol.
Számotokra a véleményem felülről jövős, az én nézőpontomból egyszerűen nem egyezik a tiétekkel, bizonyos szempontokból tabudöntögető, ezért élesebb ellenállásba ütközik. Annyira vérre menően kezelitek, mintha a ti életeteket befolyásolná bármilyen szinten... láthatnék bele én is ennél többet, csak szerintem értelmetlen.
"A második bekezdésedről pedig annyit, hogy ha cápaidomár (szigorúan kis c-vel!) nem hozza föl, akkor nem is reagálsz rá. Ja, hogy a cikk nem az alkalmi használatról szól? Igen, tényleg nem. Ám a témához bizony hozzátartozik. Senki sem kezelhetetlen függőséggel indít, de ezt te is tudod, szóval végeredményben nem is lényeges."
Igen, csak hogy eddig szó sem esett alkalmi használatról, én legalábbis biztosan nem nyilvánultam meg a témában, ennek ellenére te önerőből eldöntötted, hogy én nem tudok különbséget tenni. Akkor most miről beszélünk? :)
"Ja, és még valami: valóban te mércéd, dolgod, satöbbi, de ha nem érdekel mást, pláne nem is tartozik másra, akkor minek nyomatod ide? Látod, látod: itt egy ellentmondás a részedről".
Nincs ellentmondás: engem még úgy neveltek, hogy ha kérdést tesznek fel, arra illik válaszolni. Te ezt írtad: "Olyanról, hogy alkalmi használó, még életedben nem hallottál? " A kérdőjel használata kérdést implikál, ezért válaszoltam rá - önerőből ez a téma részemről nem merült volna fel. A cikkek alá történő hozzászólás más kategória, az a fórum sajátossága. Ha nem érdekel a véleményem, és csak a magadét akarod fújni, mellőzd a kérdőjeleket, és nem fogok válaszolni.
Sanctus! Többször is említetted a drogos, gyilkos vs. Sanctus szintekre helyezést. Ne tegyél már úgy, mintha valótlant állítanék. És mi az, hogy túlbecsülöm magam? Ez már megint a birkaterelés.
Ádám már korábban kiemelte: te ilyen felülről jövősen ítélkezel kvázi neked semmit sem jelentő emberekről, hogy mit érdemelt, vagy sem. Önkényesen. Na, ez az egyik, amit meg te akarsz figyelmen kívül hagyni. Engedtessék már meg akkor nekem is némi felszínesség, oké? És akkor azt mondod, te nem oktatsz ki, meg nem az utolsó szó, csak leírod, mert - és itt nem jön semmi. Ugyan, kérlek...
A második bekezdésedről pedig annyit, hogy ha cápaidomár (szigorúan kis c-vel!) nem hozza föl, akkor nem is reagálsz rá. Ja, hogy a cikk nem az alkalmi használatról szól? Igen, tényleg nem. Ám a témához bizony hozzátartozik. Senki sem kezelhetetlen függőséggel indít, de ezt te is tudod, szóval végeredményben nem is lényeges.
Ja, és még valami: valóban te mércéd, dolgod, satöbbi, de ha nem érdekel mást, pláne nem is tartozik másra, akkor minek nyomatod ide? Látod, látod: itt egy ellentmondás a részedről.