Nyomtatás
Kategória: Hírek
Találatok: 2701

Mint mi is beszámoltunk róla, meglehetősen komoly visszaeséssel startolt a nagy lemezpiacokon az Avenged Sevenfold új albuma, a The Stage. M. Shadows énekes máris magyarázkodik a dolog miatt, illetve megsértődött, amiért szerinte kiforgatták a témában tett nyilatkozatát…

1027a7x

Az Inc.-nek elemezte elsőként M. Shadows, hogy az Avemged Sevenfold új albuma, a The Stage „csak” 76 ezer példányban kelt el az első héten az Egyesült Államokban, ami a Billboard Top 200 negyedik helyére bizonyult elegendőnek. Mindez szép eredmény, ha azonban azt vesszük, hogy a banda előző két nagylemeze, a 2010-es Nightmare 162 ezres, a 2013-as Hail To The King pedig 159 ezres nyitóheti eladással nyitott simán a csúcson, azért látható, hogy a visszaesés abszolútértékben is igen jelentős, és olyan mértékű, ami túlmutat a hagyományos eladások amúgy folyamatos csökkenésén. Shadows szerint az eredmény nagyrészt az előzetes kampány teljes hiányának tudható be. „Tudom, hogy csinálhattunk volna egy unalmas felvezetést, és megszerezzük az első helyet. Ha három hónapig építkezel, van előrendelés, single, satöbbi, ezek mind beleszámítanak az első hétbe. A mi számaink viszont most csak arra az egy hétre vonatkoznak. Tudtuk, hogy visszaesést okozhat a dolog, de úgy éreztük, megéri a kockázatot a dolog, ráadásul hosszabb távra tekitnünk: az átlagos modellben, amikor háromhónapos felvezetés előzi meg az albumot, az eladások jellemzően nyolcvan százalékot esnek a második hétre. Nyilván nálunk is lesz visszaesés, de a várakozásaink szerint hosszabb távon jobbak lesznek a példányszámok. Persze az érzéseink vegyesek, de izgalmas új dolgokba fogni. Rossz kedvem lenne, ha a tipikus módon fogtunk volna bele, az olyan 2009-es lenne… Most van egy lemezünk, amiből az első héten kevesebb ment el a legutóbbinál, és ezzel nincs semmi gond. Nem szegheted meg a szabályokat úgy, hogy aztán ugyanaz legyen a végeredmény…”

Miután ezt a nyilatkozatot természetesen szemlézték a nagy rockzenei híroldalak, a frontember úgy érezte, további magyarázatot kell fűznie a témához, és mindezt egy terjedelmes facebookos posztban tette meg: mint mondja, a kattintásvadász címek mögött megint elveszett a lényeg. „Szóval 76 ezer eladott lemez 2016-ban, az első héten egy heavymetal-lemeztől bukás? És ez csak az amerikai eladás… 76 ezer eladott lemez meglepetésmegjelenéssel, nulla promócióval és egyetlen single-lel, amely tizenhárom nappal korábban jött ki, és nyolc és fél perces, és mindez bukás… Ez a duma egyszerűen őrület, ráadásul pontosan az a narratíva, amely megmérgezi a zeneipart: az a felfogás, ami alapján az előadókra nyomást helyeznek annak érdekében, hogy olyan dalokat írjanak, amik üzletileg is működőképesek, ne pedig olyanokat, amilyeneket tényleg írni szeretnének. De az emberek mást akarnak: innovációt, művészetet. Ha nem rejlett volna nagy kockázat abban, amit csináltunk, mindenki így dolgozna. Nem rémlik, hogy a hip-hop közösségben vagy a country-színtéren bárki is nekiszegezte volna Jeezynek vagy Kenny Chesney-nek, hogy miért nem adtak el több lemezt, és zúztak le egy meglepetésalbummal jelentkező heavymetal-bandát tö9bb. Igen, tényleg SOKKAL kevesebb ment el ebből a lemezből, mint a Hail To The Kingből, de a körülmények is mások voltak.”

Shadows emlékeztet: a legutóbbi anyag kiadásakor még nem létezett a ma már 15 millió felhasználóval rendelkező Apple Music, mára a Spotifyt is 40 millióan használják. „És amikor átszámítják ezeket a streaming-adatokat, nos, a valóság kicsit komplikáltabb. Tanulmányok is születtek már arról, miért nincs rockban annyi stream, mint hip-hopban. Ugye ezerötszáz streamelés szükséges ahhoz, hogy azt egyenlősítsék egy eladott lemezzel, de kinek van ideje egy olyan számot ennyiszer streamen meghallgatni, mint a The Stage meg az Exist? Hiszen együtt csak ez a kettő huszonöt perc… Akkor most írjunk háromperces nótákat, hogy több legyen a stream? A faszt. Már a felvetés is nevetséges. Amikor azt mondtam, vegyes érzelmeim vannak, pusztán arra gondoltam: egy részem tudja, hogy egy tradicionális kiadás könnyebb lett volna, és mindannyian itt parádézhatnánk akkor egy újabb semmit sem jelentő listavezető hellyel. De semmiképpen sem arra gondoltam, hogy rossz úton járunk. Jó, hogy megtettük ezt a rajongókért, a saját ép elménkért, és függetlenül attól, hogy tetszik-e a zene, nem kérdés, hogy izgalmas volt ez az egész. Bárki, akinek van egy csepp esze, tudja, hogy egy lemez értékét nem az első heti eladások határozzák meg. Basszus, én soha nem ítéltem meg egy lemezt sem eladások alapján, és kész. Persze én nem te vagyok, és mindenkinek magának kell meghoznia a saját döntését…”