E hónapban lesz harminc éve, hogy megjelent a Megadeth Rust In Peace albuma. Dave Mustaine friss könyvben emlékezik meg a zenekar legklasszikusabb nagylemezéről – és a kötetben Marty Friedman is megszólal azt illetően, miért nem jött össze pár éve az akkori felállás visszatérése.
Öt évvel ezelőtt komoly esély mutatkozott a Megadeth legklasszikusabb felállásának újraegyesülésére, benne Dave Mustaine és David Ellefson mellett Marty Friedmannel és Nick Menzával. A dolog végül nem jött össze, és Menza 2016-os halála miatt most már örökre le is kell mondanunk róla, a téma ugyanakkor a mai napig izgatja a rajongók fantáziáját, akárcsak maga a Rust In Peace lemez. Utóbbi harmincéves jubileumára Dave Mustaine és Joel Selvin külön könyvet jelentetett meg a napokban Rust In Peace: The Inside Story Of The Megadeth Masterpiece címmel, amelyben Friedman konkrétan is mesél róla, miért nem sikerült megállapodniuk 2015-ben.
„Az volt a kiindulópont számomra, hogy boldogan megcsinálnám, de semmiképpen sem kevesebb pénzért, mint amennyit amúgy is keresek", mondta a gitáros. „Akkor már több mint tíz éve Japánban éltem, építettem a karrieremet, és szép jövedelmem volt. Nem kizárólag én éltem ebből, hanem a menedzsmentem és a munkatársaim is, a menedzserem pedig tizenöt éve állt mellettem. Minden jól alakult, stabil, professzionális háttérrel dolgoztam, és amikor hirtelen befutott az ajánlat, hogy ismét csatlakozzak a Megadeth tagságához, egyből azt mondtam: a magam részéről mehet, de csak ha nem fogok kevesebbet keresni az akkori jövedelmemnél. Bizonyosan nem léptem volna be egy zenekarba anyagi veszteség árán, és őszintén szólva akkoriban nem tűnt úgy, hogy túl sok rejlik még bennük zeneileg. Pár tag kilépett, zeneileg pedig rég nem is hallottam tőlük semmit. Fogalmam sem volt, mennyire tudott releváns maradni a Megadeth a zeneiparban, de nem úgy festett, mintha közszájon forogna a nevük, Japánban legalábbis semmiképpen. Én is eljutottam odáig, hogy az emberek már nem kapcsoltak automatikusan a Megadeth nevéhez, hanem a Japánban készített dolgaimról beszéltek."
Marty nemleges válaszában végül az is közrejátszott, hogy úgy érezte: nem lehetne tényleges zenekari szituációról beszélni, ha visszatérne a csapatba. „Amennyiben jobban hasonlít a dolog egy tényleges zenekarra, és nem pedig egyemberes, itt-Dave-Mustaine-a-főnök buliról beszélünk, talán kicsit kevesebb pénzért is megfontoltam volna. De végső soron a Megadeth azért ennyire Mustaine-centrikus, mert így hozta létre a csapatot. Olyasféle bajtársiasságot, azt a négyes gyémánt dolgot nem éreztem, ami a Beatles, a KISS vagy a Metallica esetében megvan. Az volt a benyomásom, hogy ha nekiindulnánk turnézni, Mustaine nagy sikereként jönne le az egész. Ha pedig ilyesmibe belemegyek, azon biztosan nem vagyok hajlandó pénz veszíteni, hiszen remekül futottak az ügyeim Japánban."
A végeredmény ismert: a Megadeth szólógitárosa végül Kiko Loureiro lett, akivel februárban Budapesten is felléptek.