Home

Azt mondják, hogy egy fecske nem csinál nyarat... De a borítón kettő fészkel! :) Igaz, hogy jelenleg tél van, ám ez a Hollow dal novemberi, őszi, késő délutáni, már-már besötétedés előtti hangulatot áraszt. Egy nagyszerű múltidéző felvezető nóta, ami méltó az AIC nevéhez. Érezni a gitárok által "kreált" mélységet, mintha csak egy tátongó szakadék elevenedne meg előttünk. Hallottunk már hasonló dalt tőlük, ám mégis azt mondom, hogy csodás kompozíció született a Cantrell műhelyben. Miközben hallgatom újra és újra, olyan a dal, mintha agyagdarabokat sodorna, görgetne magával egy áradó folyó. Elismerésem Duvall alakításának, aki úgy énekel középtartományban, mintha már kezdetektől a tagja lenne a zenekarnak. Lelkileg is megfog a dal, magához láncol, ám az a hömpölygés, ahogy a főriff, mint motívum újra és újra visszatér egy hamisítatlan, csak erre a zenekarra jellemző aurát teremt. Ha eddig azt hittük, hogy csak az embereknek lehet aurája, akkor érdemes megfigyelnünk, hogy hallgatásról hallgatásra miképpen szippant magába ez az egyetlen sötét gyöngyszem.

Idézet - Nagy Andor:

Mestermű, mint bármi az Alice In Chainstől! Tökéletesen egyetértek Equinox-szal, a BGWTB valóban a Facelifttel (és a Mad Season Above-jával) került egy polcra. Ezek akkora anyagok, hogy más bandáknál simán az életmű csúcsát is jelenthetnék, csak hát Alízéknak volt egy überelhetetlen Dirtje és egy tragikusan gyönyörű Jar Of Flies-a.

Ezzel részben egyetértek, de a Mad Seasonön nem találtam a fogást vhogy sosem. Jar of Flies nálam is stimmel, bizony fantasztikus az is. Meg a Sap is.

Szerintem is jó ez a dal. Black Gives meg nálam már akkora klasszis lemez mint a Facelift pl. Dirt mindörökké, de szorosan a nyomában a debüt és a Black. Várom az újat is

hát ez odabasz kurva jó lettt kövezzenek meg érte de nekem az új Chains jobban átjön mint a régi....de persze ez nem azt jelenti h az új jobb zene lenne csak....