Alkoholfogyasztással összefüggő májcirrhózis végzett a Slayer gitárosával, Jeff Hannemannel a zenekar hivatalos közleménye szerint. A május 2-án elhunyt zenész halálának tehát nem volt köze a két évvel ezelőtti pókharapáshoz és az annak nyomán kifejlődött súlyos baktériumfertőzéshez.
„Most tudtuk meg, hogy Jeff halálának hivatalos oka alkoholfogyasztással összefüggő májcirrhózis (azaz májzsugor - a szerk.) volt", áll a Slayer nyilatkozatában, amelyet alig néhány órával az első szűkszavú közlemény után adtak ki. „Miközben az évek során egészségügyi problémákkal küzdött, köztük a húsevő baktériumfertőzéssel, amely teljesen lerontotta az állapotát, Jeff és a hozzá közelállók egészen élete utolsó napjaiig nem voltak tudatában annak, milyen állapotban is van a mája. Bizonyos híresztelésekkel ellentétben Jeff nem szerepelt semmiféle transzplantációs listán halála idején vagy bármikor korábban. Összességében minden szempontból úgy látszott, hogy javult a helyzet: izgatottan várta, hogy dolgozhasson az új lemezen."
A zenekar emellett nyilvános megemlékezést is tervez a gitáros emlékére, amelynek pontos részletei egyelőre még nem ismertek. A Slayer két biztos jelenlegi tagja eközben rövid személyes visszaemlékezéseket tett közzé Jeffről a zenekari honlapon. „Amikor megalapítottuk a Slayert, folyamatosan, fanatikusan, 24/7-ben próbáltunk", emlékezett zenésztársára Tom Araya. „Nagyon sokat lógtunk együtt Jeff-fel, aki akkoriban apám garázsában élt, ami egyben a próbahelyünk is volt. Mikor már volt saját lakása, nála vettem fel a dalaimat a nyolcsávos magnóján. Ezek nem Slayer dalok voltak, hanem más számok. Egy ponton eljutsz odáig, hogy ugyan ott van a zenekar, de megkezded a saját életedet is mellette, így a 24/7-es üzemmód véget ér, és nem töltötök együtt többé annyi időt. Nagyon hiányoznak azok a korai napok. Egy másik emlékem, amikor New Yorkban rögzítettük a South Of Heavent. A hotelben voltunk Jeff-fel, és el kellett indulnuk a stúdióba. Azt hiszem, Chung King volt a neve, igazi lerobbant hely. Elindultunk gyalog, de esni kezdett, körülbelül öt háztömbnyit mentünk, de teljesen szétáztunk, így fogni akartunk egy taxit. Két hosszúhajú, bőrdzsekis srác totál szétázva, stoppolva a stúdió felé... Senki sem vett fel minket, gyalog kellett megtennünk a teljes utat. Jeff a Slayer egyik életvonala volt. Rengeteg olyan dalt írt, amiket örökké azonosítanak majd a zenekarral. Jó szíve volt, jó ember volt."
„Rengeteg nagyszerű időt töltöttem el Jeff-fel", tette hozzá mindehhez Kerry King. „A korai időkben, a turnékon mindig mi voltunk az éjszakai baglyok, akik egész éjjel ébren voltunk a buszon: dumáltunk, filmeket néztünk. Második világháborús filmeket, horrorfilmeket... A Full Metal Jacketet olyan sokszor láttuk, hogy simán fel tudtuk mondani belőle az összes párbeszédet. Óriási fanatikusa volt a második világháborúnak. Az apja szolgált is a háborúban, így amikor a Slayer első ízben, talán 1998-ban eljutott Oroszországba, elmentem vele az egyik moszkvai katonai múzeumba. Sosem felejtem el, ahogy körbejárta a helyet, megnézte a tankokat, a fegyvereket és a többi kiállítási tárgyat. Olyan volt, mint egy kölyök karácsony reggelén... Ez volt az ő igazi kattanása: olyan sokat tudott a második világháború történelméről, hogy simán taníthatta volna az iskolában is."
Hozzászólások
Egyetértek, de van példa pro és kontra is bőven.
Mind meghalunk, akármiről is énekelünk.
Ez aztán gyönyörű hozzászólás volt, baszd meg! Hogy lehetsz ekkora paraszt?
Akármi is volt, kár érte :( Nyugodj békében Jeff, soha nem felejtünk, mert a legendák örökké élnek!
Hogy te milyen szimpatikus ember vagy!