Home

Sajnos nem az igazi. 2004-ben hallottam először Gojira-t a The Link albumukat és rögtön éreztem hogy kurvajó. A The Link alive koncert video pedig mindent vitt. Aztán a From mars to Sirius albummal megértettem, hogy nagy banda lesz belőlük egyszer. Pont az tetszett a Gojirában hogy teljesen kompromisszummentesnek éreztem a zenei hozzáállásukat és nem ragaszkodtak a sablonokhoz, tele van a zenéjük egyedi megoldásokkal. Szerintem Ők sem számítottak rá hogy ilyen mérékű nemzetközi zenekarrá fejlődnek és valószínű próbálják kicsit közérthetőbben eladni a az extreme death metáljukat. Ezt már a Magma lemezen is lehetett érezni, de az azért még elég fasza volt. Szerintem nem jó az irány mert pont a lényeg tűnik el amiért igazán szeretni lehet ezt a francia brutál lekaszálós feelinget. A mostani album sokkal gyengébb, kicsit csalódás na és ez a The Chant klipes dal valami borzalom..Nagyon rossz érzés amikor a sok sok éves kedvenc bandáimat el kell engednem mert elkezdenek gagyik lenni. Azért a Gojira-nál még van remény, egy-két hulladék dal nem a világvége.. Természetesen ez csak az én véleményem, a zenekar abszolút felszállóágban van és remélem nagyon sokáig így marad..

Nekem pont a Magma nem akadt be annyira, mint akár a '14-es vagy a '08-as album előtte, valahogy ez az új így első pár hallgatásra dalközpontúbb, foghatóbb, pár egészen új ízzel (szólók), bátrabban nyúltak a tiszta énekhez is, és az is tök jól működik. A hatásaik eddig is nyilvánvalóak voltak, ahol korábban Morbid Angel, Meshuggah, Fear Factory ötletek bukkantak fel, ott most Sepultura érkezik, de így is összetéveszthetetlen saját hangjuk van, ami pont annyit változik lemezről lemezre, hogy a dns simán felismerhető marad. A hangszeres kvalitásokat meg kár firtatni, klasszis zenészek egytől egyig, és nagyon jól áll a lemeznek, hogy kicsit előrébb tolták a basszust, végig ízes dolgokat tol benne Jean-Michel. Az elmúlt 2 évben szinte egyáltalán nem hallgattam őket, jól jött a frissítés.:D

Így elsőre nem rossz, de megszokást kíván. A Magma szerintem egészen más lemez volt. Azt rongyosra hallgattam. Nálam még " érnie " kell az új anyagnak.

Én nagyon vártam. És pont azt kaptam tőlük, amit vártam. Ez iszonyatosan kreatív, szívből jövő zene. Talán vízválasztó lesz. Az biztos, hogy nem megúszós cucc. Jogos volt a fél évtized, hiszen a riffek, a dob, a harmóniák, a vokál mind nagyszerű dalokká álltak össze izzadság nélkül, maguktól értetődően. A Magma máshogy volt jó. Ez egy sokkal pozitívabb lemez a nehéz témák ellenére is. Úgy kellett a színtérnek, mint egy falat kenyér.

Letúrtam párszor már. Nekem a Magma sokkal erősebbnek tűnik, de nyilván ez sem szar :) Nekem sokszor Alice in Chains+Sepu hibridnek tűnik (némi doomos-sludgeos húzással). Fura.