A zenészek csak kapzsiságból, jódolgukban sírnak a lemezeladások zuhanása miatt, és különben is mire fel a hiszti, mikor ott a legális streaming, amiből elég pénz érkezik – nálunk is gyakran találkozni efféle véleményekkel a hírek alatt. Sean Kinney, az Alice In Chains dobosa valóban nem szorul rá a pénzre, de egy aktuális interjúban rámutatott: aki azt hiszi, hogy a streamekből származó pénz vetekszik a korábbi CD-eladásból befolyó összegekkel, súlyosan téved.
„Szeretném hinni, hogy lehetnék még új zenekarok is olyan sikeresek, mint mi, de az biztos, hogy nehéz dolguk lesz”, mondta Kinney az észak-dakotai 96.5 The Fox rádióállomásnak. „Mindenki mindent azonnal akar, és semmit sem kell tenni annak érdekében, hogy zenéhez juss. Nem az van, hogy elmész, megveszed, aztán alig várod, hogy hazavidd… És ha letöltötted, akkor sem teljes albumokat hallgatsz, az emberek többsége legalábbis inkább csak szemezget. És ha valaminek a megszerzésébe nem kell befektetned semmit, annak nincs igazi értéke. Tisztában vagyok a realitásokkal, de azért szomorú ez az egész, mert a zene sokak számára nagyon fontos, összehozza az embereket, és így tovább. Remélem, hogy a közönség kitart majd a kedvencei mellett, de amikor semmivel sem támogatsz egy zenekart, nem fogják tudni folytatni: koncertezni, zenét csinálni ugyanis pénzbe kerül. És mi lesz akkor, ha azok a csapatok, akik még ma is képesek megtölteni az arénákat, mint a Metallica és társaik, úgy döntenek, hogy nem folytatják? Ki veszi majd át a helyüket? Van egyáltalán bárki a színtéren, aki képes erre? Mert én bizony nem vagyok túl optimista ezt illetően… Generációk számára veszhetnek el ezek az élmények a mostani helyzet miatt. Mint ahogy egy teljes lemez élvezetének élménye is elveszett.”
Kinney – Kip Winger egy nemrég tett nyilatkozatához hasonlóan – rámutatott, hogy a stream-szolgáltatásokból a közhiedelemmel ellentétben valójában elenyésző pénzek folynak be a zenekarokhoz, még az olyan, milliók által hallgatott bandák esetében is, mint az Alice In Chains. „Ott vannak a Pandorák, Spotify-ok és hasonlók, ahol hozzáférést kapsz gyakorlatilag minden létező zenéhez a világon, ami a felhasználónak nyilván jó. Viszont annak, aki valaha is zenét rögzített, kibaszott lenyúlás az egész. Látom, ahogy a zenészek elkezdik kiposztolgatni a jogdíjcsekkjeiket a streamek után: meghallgatják a dalodat tízmillióan, te meg kapsz egy csekket ezért 111 dollárról… Szóval furcsa időket élünk. Az ember alapvetően abban reménykedik, hogy a közönség eljön a koncertekre, és kijössz nullára, vagy keresel valami keveset. De turnézni eleve drága: a benzinárak nem csökkennek, a hangszerek nem olcsóbbak.”
Persze tudjuk, csak az a hiteles rockzenész, aki a nyolcórás munka után, ingyen és bérmentve zenél öt havernak, és még hálás is ezért, aki pedig meg akarna élni a dologból, az eleve eladta a lelkét…