Ma jelent meg hivatalosan a Linkin Park új nagylemeze, a One More Light, amely alább teljes egészében végighallgatható. Chester Benningtonék júniusban a VOLT-on is fellépnek.

0218lp

Teljes egészében, hivatalosan is meghallgatható a Linkin Park új nagylemeze, amely ma került a boltokba. „Az egyik ok, amiért a Heavyt választottuk felvezető single-nek, mert megmutatja, milyen az új album alapvető hangzása”, mondta Mike Shinoda rapper a Billboardnak a One More Light popos irányvonaláról a felvezető kampányban. „Nem arról van szó, hogy az egész albumnak van egy adott megszólalása, a single pedig valami teljesen más: így szól az egész lemez. Ezért aztán egy efféle dalt akartunk bemutatni először, hogy mindenki hallja, milyen irányba indultunk most el.”

linkinpark_c A zenekar ezúttal alapvetően külső dalszerzőkkel közösen rakta össze az anyagot, amelyre az alábbi dalok kerülnek fel:

01. Nobody Can Save Me
02. Good Goodbye
03. Talking to Myself
04. Battle Symphony
05. Invisible
06. Heavy
07. Sorry for Now
08. Halfway Right
09. One More Light
10. Sharp Edges

Egyelőre nem tudni, van-e valami része ebben a nyílt visszapoposodásban annak, hogy a Linkin Park legutóbbi albuma, a magukhoz képest igen gitárcentrikusra vett, 2014-es The Hunting Party nem lett akkora siker, mint a banda korábbi lemezei. Ugyan a 2000-es Hybrid Theory, a 21. század egyik legsikeresebb albuma „csak” a második helyig jutott a maga idejében az amerikai listákon, azután viszont a banda mind a négy frissen kiadott stúdiólemeze felkerült a Billboard Top 200 tetejére, és a legutóbbi anyag ötödikként ezt a páratlan szériát szakította meg azzal, hogy harmadikként debütált. A lemez azóta világviszonylatban körülbelül egymillió példányban talált gazdára, de az Egyesült Államokban például mind a mai napig nem érte el az arany fokozatot – ezt a szintet korábban a banda összes albuma hozta. Kérdés, mire lehet képes a One More Light…

A Linkin Park június 27-én Sopronban, a VOLT Fesztiválon játszik, részletek itt.

Hozzászólások

1
Laslo
9 years ago
Annyira nem lett rossz, mint számítottam, de borzalmasra számítottam. Azért egyszer végig lehet hallgatni, csak a miértjét nem értem az egésznek. Pl. a Paradise Lost esetében tényleg nagy volt a váltás, ott a metalos megközelítést, a zúzos gitárokat, kiabálóséneket, Greg jellegzetes gitárdallamait cserélték le elektronikusabb zenére, dallamos énekre stb. a Linkin Park esetében viszont eddig is jellemző volt a popos megközelítés: voltak számaik amikben nem zúzott a gitár, illetve a dalaik Chester énekdallamaira épültek. Na, most kitalálták, hogy ennél még poposabbak lesznek, ami azt eredményezte, hogy a zene egy nagy nulla, kis túlzással, olyan mintha acapella lenne az egész album. Az énektémák sem erősek, ahogy véget ért a szám már el is felejtettem őket. A Green Day trilógiájához hasonló öngól.
Like Like Idézet
3
vendég
9 years ago
Többször meghallgattam, van rajta pár kellemes szám (konkrétan szerintem három: Talking to myself, Battle symphony, Heavy), de ezek sem túl nagy durranások, egy hét múlva örökre elfelejtem őket. Ez az album akárminek is szánták, baromira gyenge és nem azért, mert pop.

Továbbra sem értem, hogy ezt miért Linkin Park néven kellett kihozni, ez Chester magánprojektje inkább (legalábbis az együttes többi része nem tudom mit csinált a felvétel alatt).
Like Like Idézet
2
Tuonela
9 years ago
Mivel nekem soha nem jelentett semmit a Linkin Park zenéje, mindenféle elvárás vagy érzelmi kötődés nélkül hallgattam meg a lemezt. És szerintem ez egy teljesen korrekt mai poplemez, se több, se kevesebb. Sokkal szívesebben hallanám ezt pl. a bevásárlóközpontokban, mint amik szólni szoktak, mert itt legalább vannak jó dalok, a hangzás pedig hasonló.
Like Like Idézet
5
cápaidomár
9 years ago
Idézet - Ar_ni:
Minden lemezuket ahhoz merten kell ertekelni hogy eppen milyen stilus jegyeben fogantatott, nem titok hogy ez egy pop lemez akart lenni. Ebben a mezonyben pedig szerintem jo az anyag , akad par kellemes szam az albumon.

A sok mocskolodast viszont nem ertem, nem kotelessege egy muvesznek kiszolgalni maradektalanul a rajongokat, akkor hol marad az alkotoi szabadsag?

A producer kezében.
Like Like Idézet
4
Ar_ni
9 years ago
Minden lemezuket ahhoz merten kell ertekelni hogy eppen milyen stilus jegyeben fogantatott, nem titok hogy ez egy pop lemez akart lenni. Ebben a mezonyben pedig szerintem jo az anyag , akad par kellemes szam az albumon.

A sok mocskolodast viszont nem ertem, nem kotelessege egy muvesznek kiszolgalni maradektalanul a rajongokat, akkor hol marad az alkotoi szabadsag?
Like Like Idézet
7
George
9 years ago
Megpróbáltam,mert "látatlanban" nem illik kritizálni....nos,nem értem a végére...szégyen,mennyire lagymatag..csak két kérdésem maradt:Kinek?!Miért?!
Like Like Idézet
5
notreadam
9 years ago
Volt "szerencsém"...
Like Like Idézet
10
LiliMiciPanniSári
9 years ago
semmirevaló...de mégis...tűzre
Like Like Idézet
5
unnamed
9 years ago
A Talking to Myself egy olyan dal,ami mintha a The Hunting Partyról maradt volna le, csak kivették volna belőle a zúzós gitártémákat.
Like Like Idézet
13
James Smith
9 years ago
Értékelhetetlen hulladék.
Like Like Idézet

Szóljon hozzá!

Küldés (Ctrl+Enter)