Március 8-án jelenik meg a Judas Priest új albuma, az Invincible Shield, amelyről most bemutatták a The Serpent And The King című dalt. A zenekar július 13-án a Rockmaratonon is fellép.
Március 8-án lát napvilágot a Sony Music gondozásában a Judas Priest új nagylemeze, az Invincible Shield. A produceri feladatokat ismét az egyben a banda turnégitárosaként is funkcionáló Andy Sneap látta el, és a dalok megírásából természetesen a Parkinson-kóros megbetegedése miatt a turnéfronton évek óta inaktív Glenn Tipton gitáros is kivette a részét.
A Priest legutóbbi nagylemeze a 2018-as Firepower volt. Utóbbihoz képest Richie Faulkner gitáros egy korábbi interjúban változatosabbnak, sokszínűbbnek ígérte a friss dalokat. „Mindenképpen több irányba kalandoztunk ezen a lemezen – mondta Faulkner az Audio Ink Radiónak. – Kicsit több az összetettebb, zeneileg bonyolultabb rész is. Korábban egyszer azt mondtam, progresszívebb, mire az internet ízekre szaggatott emiatt, de abban az értelemben valóban progresszív a lemez, hogy a dalok nem a verze-refrén-verze-refrén-szóló-refrén-vége szerkezetet követik. Letértünk erről az ösvényről, de mondjuk úgy, mint annak idején a Sinnerben, a Tyrantben és társaikban. Tehát több a zenében a '70-es évekbeli Priest, amit gitárosként igencsak díjazok. De ezzel együtt sem retrós a cucc, semmilyen érteleben sem. Vagyis a progresszív értelemben tükröződik a dalokban a '70-es évek Priestjének hatása, a megszólalás viszont 2023-as Priest."
Az albumra az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Panic Attack
02. The Serpent And The King
03. Invincible Shield
04. Devil In Disguise
05. Gates Of Hell
06. Crown Of Thorns
07. As God Is My Witness
08. Trial By Fire
09. Escape From Reality
10. Sons Of Thunder
11. Giants In The Sky
12. Fight For Your Life (bónusz)
13. Vicious Circle (bónusz)
14. The Lodger (bónusz)
A zenekar most közzétette a The Serpent And The King című dalt. A Priest lemezbemutató turnéja március 11-én startol Glasgow-ban, méghozzá a Saxon és a Uriah Heep társaságában, az eddig bejelentett önálló állomások közül hozzánk legközelebb Bécsben, április 1-jén lehet elcsípni őket. A fesztiválszezonban hozzánk is jönnek majd: július 13-án, szombaton a Rockmaratonon játszanak. A rendezvény további fellépői az Amorphis, a Beast In Black, a Marduk, az Uada, az Accept, a Destruction, az Igorrr, a Krisiun, a The 69 Eyes, az Alestorm, az annisokay, az Evil Invaders és a Rotting Christ. A rendezvényről további részletek itt. A szervezőkkel készített interjúnkból a háttérről is mindent megtudhatsz.
Hozzászólások
És ez egy teljesen korrekt vélemény. Én is elfogadom ha neked tetszik. Én alapjában véve szeretem az extrém előadásmódokat de ez már túl extrém volt nekem az eredetihez képest.
Picit én is jártas vagyok a zenében bár nem vagyok szakértő, de a reverbet és a delayt ismerem. És azokkal nincs is semmi bajom. Elfogadom hogy azok olyan eszközök az énekeseknek mint a gitárosoknak a pedálok. De sokan direkt playbackelésről írtak anno, és ugyan mint írtam, én szeretem azt hinni hogy Halfordnál ilyesmi szóba sem jöhet, némely felvételen annyira majdhogynem lemezminőségben énekel hogy csak nézek, hogy ezt mégis hogy csinálja azok után hogy évekkel ezelőtt mennyire nem ment neki.
Úgyhogy valószínűleg ez egy olyan dolog amit egyértelműen sohasem fogunk megtudni, majd maximum csak akkor ha ír még egy könyvet.
Nagy kekec tudok lenni intonáció tekintetében (is :)), plusz van némi közöm a zenéhez, de számomra ez a produkció messze áll a fülbántótól. Végighallgattam újra és nem találtam egy vállalhatatlan, vagy bántóan hamis pillanatot sem Rob részéről azon túl, hogy nyilván nem lemezminőségű Painkillert tol, bár az már a Painkiller turnén sem annyira ment. Újrahallgatva "száraznak" tűnik az éneke a Judas koncerteken hallott effektezéshez képest. (Effekt alatt reverbet, vagy ahol kell delayt értek, nem pedig egyebet.) Lehet, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy nem hat olyan "grandiózusnak". Nem vitatkozni akarok, elfogadom, ha neked más jön le ebből. Ettől függetlenül az idő sajnos telik, ami hallatszik Rob hangján még 2016-hoz képest is a mával összevetve.
Elképzelhető hogy ugyanarról beszélünk.
https://m.youtube.com/watch?v=KG_fqkyJ-wo&pp=ygUUQmFieW1ldGFsIHBhaW5raWxsZXI%3D
Ebben az esetben nem 10 csak 8 éve történt.
Amit én hallok itt az az hogy a lány énekel (nem túl jól), Halford pedig hamisan rikácsol (egészen fülbántóal). És ehhez képest néhány éve erőlködés nélkül nyomta a sikolyokat élőben. Ezért írtam hogy nem tartom kizártnak hogy rásegítettek neki, de mivel njobban szeretem azt hinni hogy elment énektanárhoz aki segített neki belőni a hangját a jelenlegi korához.
Én a 2016-ost ismerem, nem tudom, hogy létezik-e más, ott mindenesetre teljesen jól énekel Halford, sőt azon mosolygok, hogy néhol fölé is mennek a magasai a harmadannyi (negyedannyi?) idős csajnál. Ez nekem minden csak nem "leénekelte őt a színpadról".
Kb. 10 éve emlékszem hogy a Babymetallal játszották együtt a Painkillert és a Breaking The Lawt és ott olyan szinten kínlódott az öreg hogy rossz volt nézni. (Pedig valami gála show volt, tehát nem egy teljes koncertet kellett végigénekelnie és még csak nem is turné közben volt szerintem.) Gyakorlatilag az a kislány simán leénekelte őt a színpadról. Ehhez képest olyan '18-'19 körül láttam róla egy koncertfelvételt ahol simán, erőlködés nélkül nyomta ki a műsor végén a Halls of Valhalla sikítós részét. Én naív vagyok ezért szeretem azt hinni hogy valami csoda (vagy tanár) folytán sikerült visszanyernie a régi formáját, de ettől még tény hogy néha röhejesen fiatalos a hangja. Szóval elképzelhető hogy azoknak a csúnya károgóknak igazuk van pár dologban...
Ettől függetlenül ez az új dal szerintem tök jó lett. Ha lesz még két-három ilyen az albumon én már elégedett leszek velük. 60-70 fölötti fószerektől már ha egy albumon 2-3 jó dalt kapunk az is bőven elég. (Úgysem fognak róla többet játszani a koncerteken sem.)
Sehogy,max "vokálgéppel",ezt így talán még Kiske Misi sem hozná így le.