Hosszas blogbejegyzésben boncolgatja zenészi és metálrajongói perspektívából a járványhelyzetet Robb Flynn. A Machine Head főnöke nem optimista: akár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a zenekar – és más zenekarok – soha többé nem fognak tudni visszatérni a járvány előtti kerékvágásba.

Noha a Machine Head is újrakötötte idén őszre a tavasszal elmaradt európai turnét, szavai alapján Flynn nem nagyon hisz benne, hogy a körút összejöhet. „A koncerteket engedélyezik majd utoljára. Az olyan nagyszabású tömegrendezvények pedig, amelyeket megszoktunk, soha többé nem lesznek olyanok, mint előtte. Akárcsak az 1918-as spanyolnátha idején: még ha véget is ér a járvány, az emberek nem állnak majd készen arra, hogy visszatérjenek a normális kerékvágásba. A rockkluboknak, koncerthelyszíneknek legalább felére kell majd csökkenteniük a befogadóképességüket. A metálrajongók persze minden rajongóbázis közül a legellenállóbbak: számomra nem kérdés, hogy elsőként térnek majd vissza, hiszen nagyon várják a koncerteket, ami akár még hiba is lehet ebben a helyzetben. Hihetetlenül hálás is vagyok ezért. A pop- és hip-hop-közönség sokkal többet költ koncertekre a metálosoknál, elképesztő pénzösszegeket fordítanak kiemelt ülőhelyekre és hasonlókra, de eközben messze nem kötődnek annyira az adott előadóhoz. Szomorú, de minket, metálrajongókat abból a szempontból is a legrosszabbul érint a járvány, hogy gyakran közülünk kerülnek ki azok, akik a leginkább szenvednek, hogy kihúzzák fizetéstől fizetésig.”
Flynn szerint most még nehéz elfogadni, hogy a jelenlegi helyzet ilyen hosszasan kitarthat, de álláspontja alapján mindenki jobban teszi, ha hozzászokik a gondolathoz. „A magam részéről eddig még sikerült pozitív hozzáállással tekintenem a dolgokra, pedig tudom, hogy a Machine Head-koncertek talán 2022 nyaráig nem folytatódhatnak, és akár 2024-ig is eltarthat, mire ismét minden a helyes vágányra kerül. Ha egyáltalán valaha visszatérhetünk a helyes vágányra. Márpedig hosszú távra kell terveznünk, és más módokat kell találnunk, hogy kifizethessük a számláinkat. Nézzünk szembe a tényekkel: a zeneiparban mozgó emberek többsége – a lemezcégek, a turnéstábok, a promóciós munkatársak – alighanem teljesen más munka után néz majd, hogy a hátralévő életében aztán azzal foglalkozzon. Mindig ez történik, ha a zeneipar bekap egy újabb nagy ütést. A klubok, koncerthelyszínek, szervezők megtizedelődnek, az életünk jól ismert része eltűnik. Nézzétek csak meg a máris lemondott európai fesztiválokat… És már most mondom: remélem, hogy tévedek az időtávokat illetően. Szeretném, ha így lenne. De Anthony Faucit és Ezekiel Emanuelt hallgatva mindig másképp gondolom.”
Hazai koncertszervezői körképünket itt olvashatod a témában.