Már negyven éve annak, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóiból verbuválódott Edda első fellépéseit tartotta az egyetem kollégiumában. Rendszerváltáson, tagcseréken, évtizedek koncertsorozatán, néha tragédián és nem utolsó sorban generációkon átívelő slágerek tucatjain vezetett az Edda Művek útja, hogy Magyarország egyik legnagyobb rockzenekara legyen. 2015. április 11-én a Papp László Budapest Sportarénában tartják jubileumukat, egy kivételes pályafutás csúcspontját.

Aligha akadhat az országban, aki ne ismerné milyen is „..minden sarkon, minden lépcsőn", hogyan is állunk a „...kör közepén..", vagy milyen aggyal „érkezünk éjjel"... No és persze, ki az az emblematikus frontember, aki húszéveseket megszégyenítő energiával vágja zsebre közönségét immár évtizedek óta?! 1974-ben Pataky Attila megérkezése a zenekarba, meghatározó pillanat volt. A senkiével össze nem téveszthető hangja és karizmatikus előadói tehetsége mellett, szervezői képességeivel is kitűnt. Tudatossága, ötletei útján nyerte el a zenekar a nevét, stílusát, színpadi jelenléte és a saját, illetve szerzőtársakkal közös dalain keresztül pedig máig növekvő rajongótáborát. A '70-es évek útkeresése hűen tükröződött a megfelelő zenésztársak folyamatos keresésében. Kevés saját szerzemény híján a jobbára feldolgozás-dalokon alapuló koncertek mégis egyre népszerűbbé tették a zenekart.

A legendás „bakancsos" Edda '77 és '83 között egyenesen magyar zenetörténelmet írt. Slamovits István gitáros és dalszerző-társ ötletei nagyban meghatározták az egyedi védjegyet, mely Pataky karizmatikus előadásmódjával országos ismertségbe repítette a bandát. Minden vidéki zenekar álma, hogy a fővárosi együttesek mellett érvényesülhessen, ez az Eddának sikerült először. A kor legnagyobb zenekaraival, a Piramissal, az Omegával, vagy a P. Mobillal állhattak egy színpadon, majd a saját budapesti koncertjeik is ezreket vonzottak. Ez az időszak hozta meg az első nagylemezeket, amelyek máris több százezres példányban fogytak, és megszülettek olyan örök érvényű himnuszok, mint a Minden sarkon álltam már, a Kölyköd voltam, az Érzés, az Álmodtam egy világot vagy A hűtlen. Dalok, turnék határon innen és túl, és a korszak végén egy új barátság Gömöry Zsolttal, aki '85-től máig a zenekar stabil, megbízható billentyűse, hangszerelője, valamint Pataky szerzőtársa.

A '80-as évek közepétől újult erővel dolgozó Edda Művek folytatta a korra jellemző frissebb hangzással, de saját hagyományait követő, mély tartalmú, teli torokból énekelhető slágereinek gyártását. A kör, Éjjel érkezem, Fohász, Gyere Őrült, Mi vagyunk a Rock, Szélvihar, Szellemvilág, Utolsó érintés, Elérlek egyszer, hogy csak néhányat említsünk a '80-as '90-es évek közönség kedvenceiből. Ekkorra az együttes már a magyar rocktörténelem meghatározó szereplője. Alapi István gitáros és Kicska László basszusgitáros hosszú tagcserék után találták meg hosszabb szakmai útjukat az Eddában, de a „legfiatalabb" muzsikus, Hetényi Zoltán dobos is majd' húsz éve erősíti a csapatot.

Hosszú, rögös utat kellett megjárnia a zenekarnak, hogy immár évtizedek óta stabil felállásban zenélhessen közönségének, elérve mindent, amiről egy zenekar csak álmodhat. Több mint 5 millió eladott album, 28 arany, 4 platina és 2 gyémántlemez, szakmai díjak és polgári kitűntetések, a fesztiválok nagyszínpadai és persze a közönség szeretete által kitűntetett négy évtized.

Ilyen ragyogó pályafutás kevés zenekarnak adatik meg. Az Edda Művek megküzdött a státuszért, hogy a magyar zene egyik örök érvényű, felejthetetlen szereplője legyen. Megküzdött a bürokráciával, az időről időre támadó új trendekkel és a pályafutását olykor sújtó tragédiákkal, hogy 2015. április 11-én, a Papp László Budapest Sportarénában feltegye a koronát karrierjére és rajongóival közösen énekelhesse legnagyobb dalait.