0-9 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y
Z

CD kritika

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4065

Miután Symphony X-es kollégái, Michael Romeo gitáros és Michael Pinnela szintis alaposan lekörözték, sőt, a bőgős srác is megcsinálta félig-meddig saját bandáját James Rivera-val (Distant Thunder, yeah!); Sir Russell Allen is úgy látta, az anyabanda pihenőidejében ő maga sem elégedhet meg vendégszereplésekkel, legyenek azok bármennyire illusztris ismerősök felkérései.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 8431

A kanadai Rush a világ egyik legcsodálatosabb zenekara, és ezt nem is szeretném feltétlenül tovább ragozni. Több mint három évtizedes pályafutásuk során mindvégig a tökéletességre utaztak, és habár mindenkinek megvannak a kedvenc Rush korszakai, albumai, azt minden hívük elismeri, hogy objektív mércével mérve soha még csak gyengébb lemezt sem adtak ki. Geddy Lee, Alex Lifeson és Neil Peart neve nyugodtan ott szerepelhetne a szótárakban az igényesség szinonimái között.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3935
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁriááááázzunk már megint. Fantasztikus beleérző képességgel kitaláltam, hogy mááár megint egy true metal csodacsapat próbálkozik meglovagolni a trendet. Svédek. Az énekes visít, mint Kai Hansen, bár a magas tartományoknál olyan furcsán elerőtlenedik a hangja. Hiába, nem egy Kai.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5748

Gyorsan zajló, változó világunkban kell egy biztos pont, egy fogódzó, amihez bármikor menekülhetünk, ha a túlságosan felgyorsult események magukkal ragadni látszanak. Ilyen biztos pont a Running Wild. Az a Running Wild, ami a 80-as években is az a Running Wild volt, mint ma.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3470
Ha emlékeztek, ennek a svéd bandának az első lemeze jött ki azzal a szörnyen nevetséges borítóval, amelyen egy Szőrmóksegg-forma ocsmány szerzet feszített valami tök idióta maskarában... Azért, hogy a zenéről is essék néhány szó, ez bizony Kai Hansen és Yngwie Malmsteen stílusának vegytiszta ötvözete - amit egyetlen szóval ma úgy nevezünk, Stratovarius!

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4386

Brühü... Bár arról áradozhatnék, hogy megérte a várakozás, mert Rokkant Rolf végre lenyűtte komikus csákóját, mentéjét és visszatért a földre! Erről sajna szó sincs. Amint megpillantottam a CD füzet fotóin Kasparek urat, először nem tudtam eldönteni, zokogjak-e vagy inkább reményvesztetten lőjem magam hátba...

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4797
A Zimmers Hole eddig valamiért elkerülte a figyelmemet, pedig kedvelem a kattant zenéket, ahol pedig maga a bájosan babahangú hegyomlás (Gene Hoglan) dobol, az általában nem szokott éppen rossz lenni. Igaz, a csapat eddig két albummal rendelkezett, az első '97-es, a második 2001-es, utána hét év csend és most cimborálnak az ördöggel.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3451

1. Nagyon elvétve akad olyan koncertalbum, amely igazán tetszik. 2. Ezt az RW bulit kazin hallgatom, ráadásul csupán a fél fülemen szól... de azért így is prímán képet kapok a tartalmáról.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3717
A Zero Hour magját alkotó Tipton tesók annak idején biztos matekfüzettel jártak énekórára. A zseniális The Towers Of Avarice lemezt nagy sokára követő új mű is az eddigi csapáson jár: csontig letisztult technikás progresszív metalt hallhatunk a Travis Smith által megálmodott borító mögött megbúvó korongon. Mellesleg Travisnek kicsit pihenni kellene - bár lehet, hogy a zenekar kimondottan a Nevermore borítókból kimaradt képeket kérte.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 5000

Ez nem egy francia divatlap címe, hanem lelőhetetlen Rolf Kasparek cimboránk legfrissebb alkotása. Rolf, miután az egója kellőképp messzire üldözött mellőle minden élő és mozgó muzsikust, jobb híján saját maga tákolja össze az albumait mostanság. Erényére legyen megjegyezve: a dobolással egyelőre még nem próbálkozik önkezűleg... Nos, az eredmény magáért bazsevál...

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 6381
A Zero Hour zenekart irányító Tipton testvérek (Jasun gitáros és Troy basszer) valószínűleg Jeff Waters babérjaira kívánnak törni. Jó úton is haladnak efelé, ugyanis új lemezükön megint új az énekes. Ezzel már a harmadikat fogyasztják, ami 4 lemez alatt nem kis teljesítmény. A hallgató persze ezzel is csak jól jár, hiszen egyrészt megismerhet tehetséges arcokat, másrészt, mivel mindhárom srác tök más karakter, a változatosság is gyönyörködtet.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2897

Legyen ma a kakukktojások napja, a Limbo után rávettem magam A Runes Order cd-jére, hogy ezt is meghallgassam végre, ne csak belefüleljek, aztán rémülten kikapjam a lejátszóból. Az olaszok sok idegesítő álművész elektronikus zenét bírnak kreálni, a Runes Order is ilyen, ők 1988 óta rémisztgetik (vagyis jórészt egyszemélyes formáció volt ez) a világot zenének csúfolt kompozícióikkal, melybe néha van ugyan egy-egy hang (vagy inkább zaj), de értelme, célja, miértje nem nagyon akad mindennek.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4859
Jééé, ez az új Slipknot lemez? Ja, nem, ez a Zao cd-je. De mi a tök az a Zao? Fogalmam sincs, mindenesetre szépen lenyúltak egy 'knot riffet így indításképpen.
Az üvöltés stílusából mondjuk inkább metalcore zenekarra tippelnék, ők szoktak így artikulálatlanul fröcsögni, majd a refrénnél dallamosan dalra fakadni. Mondjuk nem rossz az összkép, kellően agresszív meg érzelmek is akadnak meg dühösek és persze feszesek a riffek.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3317

Gregorián danolással indít a három tagot számláló svéd Runemagick új lemeze, ami ugyan márciusban jelent meg, de csak most jutott el hozzánk a kiadójuk jóvoltából. Vehemens doom/death riffel folytatódik a dal, saját bevallásuk szerint ez a legjobb albumuk, lássuk tényleg az-e. A hangulat síron túli eddig.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3254
A Zao nem szívbajos, képes volt az összes dalszöveget tükörírással berakni a bookletbe.
Emlékeimben róluk egy igen zajos, hardcore/metalcore csapat élt, akik valamiért mégis picit kilógtak az átlagból (és ezzel most nem arra célzok, hogy hívő keresztények, bár nekem egy kicsit bizarr ezt a zajos-súlyos-durva zenei világot a kereszténységgel összekapcsolva látni).
A zene továbbra sem finomodott, jobbára noisecore-ként lehetne definiálni, rendkívül mocskos vokállal, melyhez a sound is passzol, semmi polír, tompa és zsíros, producerelte: Steve Albini.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3169

A svéd Runemagick tavaly megjelent lemeze után rendezte sorait, második gitárosnak beszállt hozzájuk Tomas Eriksson (ex-Grotesque, Hym To The Ancients, ha ezek mondanak bárkinek valamit), aki néhány koncerten vastagította a hangzást, a lemezen még nem tüntették fel, mivel néhány hónap után személyes okok miatt tovább is állt.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 7912
Már hallom is a hangokat: kifelé a teremből! Bevallom, először én is azt gondoltam, hogy el kell hagynom a termet a pózolókkal együtt, de azért nem eszik olyan forrón a kását! A Zanzibárt először olyan lájtos Vénusznak gondoltam, itt is két faszi bazsevál a gitáron, láttak pár rock klipet és az alapján mozognak a gitárral, mert ami gitár itt van, az bőven lejátszható lenne egy bárszéken ülve, egy gitárral.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3778
Profi promócsomaggal lepett meg a számomra eleddig ismeretlen Zymotic. Hozzáállásból jelesre vizsgáztak. A zene heavy metal alapú, a progresszivitás ösvényeire is merészkedő (néha Nemesises) keverék, sok ígéretes résszel, és sok kevésbé ígéretessel - nem elég gördülékenyek a témák, ha valaki ilyen összetettebb zenét játszik nagyon kell arra figyelni, hogy ne akadjanak a dalok.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3692
Ha klasszikus power metalról van szó, alighanem én vagyok az a lény, aki a leggázosabb anyagból is megpróbálja kimazsolázni a legcsekélyebb pozitív, értékelhető részeket is, hogy minél magasabb pontszámot kicsikarjon egy-egy albumból.
Azt hiszem, most vért fogok izzadni!

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 10874
zyklon_cHideg... ezt éreztem, amikor először hallottam a most már ex-Emperor gitáros Samoth (Zamoth) Zyklon zenekarának lemezét. De nem olyan zordság ez, mint az Immortalé, hanem ez bizony ridegség és közöny. Közönyös és kegyetlen zene egy közönyös és kegyetlen világról, amely jó úton halad a felé, hogy elpusztítsa magát. Egy borzalmas utópia egy, atomtámadás utáni vízió, egy teljesen beteg, torz és groteszk kép. Komolyan félelmetes.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3599
Átböngésztem, miféléket írtam anno a Zandelle-ről, midőn korábbi, Twilight on Humanity albumuk került sorra a lejátszómban. Hát... nem roptam törzsi örömtáncot, az tény. Ennek ellenére természetesen előítéletek, elvárások nélkül (legfeljebb titkos reményt dédelgetve) ültem neki az aktuális produkciójuknak.
Ami a stílust illeti: a banda nem váltott sem szigorúbb, sem lágyabb ösvényre. 2006-ban is a jól bejáratott, klasszikus heavy metalt reszelik elszántan.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 9345
A Zyklon Samothnak (itt Zamoth) az Emperor gitárosának saját zenekara. Most nem mennék bele - mivel mindenki tudja mi történt az Emperorral - legyen elég annyi, hogy Zamoth igazi zenekarként viszi tovább a Zyklont. Társai ezen az albumon Trym (szintén az Emperorból), aki itt dalszerzőként is szerepel a Zycloned nótában, Destructhor a Myrkskogból gitáron, valamint Daemon a Limbonic Artból.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3603

Hopp-hopp! Litván csapat a láthatáron. Lássuk, mit tudnak. A riffelés amolyan régebbi Paradise Lostos, MDB-s, gótikus metal. Az ének lehetne jobb is, inkább szaval vokalista barátunk a zenére, ha néhol énekelni próbál, az nem igazán jön össze.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 3563
Egy basszusgitáros/énekes, egy gitáros és egy dobos - ebben az összeállításban dolgozik a fegyverneki Zuhatag, a Mindentfelőrlő pedig az aktuális anyaguk. Egyébiránt a játékidő és a felvétel minősége (Denevér stúdió!) alapján nyugodtan beszélhetünk teljes albumról. A tíz nóta egy-egy tömör, de velős rock'n'roll igazság, valódi életérzés; kit érdekelnek a bonyolult virgák és szóvirágok, ha az a pár akkord és mondat igazán a helyén van!..

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 2828

Természetes, hogy beindulnak pavlovi reflexeim, amikor amerikai power csapat lemeze kerül a kezeim közé. Pláne, ha valami extra mézesmadzag is jár vele: a Ruffians legfőbb vonzereje pedig nem más, mint az a tény, hogy Carl Albert, a néhai hangszálisten itt énekelt a Vicious Rumors előtt.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4883
A tavalyi megjelenésű Zord bemutatkozó anyagának meghallgatására elég nehezen vettem rá magam, ugyanis az ízlésesnek épp nem nevezhető borító (még mindig nem jöttem rá, mit ábrázol...) meglehetősen ijesztőnek tűnt, és hát az első rossz benyomás hatására mindig húztam, halasztottam a dolgot.

Részletek
Kategória: CD kritika
Találatok: 4926

Nnna, ezt is megértük. Végre egy kiadó fel merte vállalni a Codát. Akárki akármit mond, Rudán Joe ősrock torka az egyik legjobb a hazai mezőnyben, és ahogy énekli a Led Zep dalokat, az valami hátborzongató.