Más zenészekkel ellentétben Lars Ulrich még a benne rejlő kétségtelen veszélyek ellenére sem tartja ördögtől valónak és haszontalannak a streaming-szolgáltatásokat, és emlékeztet: ez az egész modell még nagyon új, és folyamatosan alakul. Ugyanakkor a Metallica dobosa szerint nem kizárólag a megváltozott környezet miatt nem bukkannak fel manapság igazán forradalmi rockcsapatok.
„Szerintem a streaming jót tesz a zenei színtérnek”, szögezte le Lars a BBC-nek. „Állandóan azt olvasom, hogy a zenészek arról panaszkodnak: kevés pénz folyik be nekik az ilyen szolgáltatások után. Viszont egy fontos tényt mindenki figyelmen kívül hagy ilyenkor: hogy a streaming minden tekintetben lehetőségeket rejt. Egyrészt esélyt ad a rajongónak, hogy részese legyen a dolgoknak, és esélyt az előadóknak, hogy elérhetővé tegyék a zenéjüket a streaming-szolgáltató felületeken. Ez egy olyan esély, amit az előadókat képviselő lemezkiadók biztosítanak, és tizenöt évvel ezelőtt ezek a lehetőségek nem léteztek. Valaki küld nekünk egy emailt, hogy helló, van egy streaming-szolgáltató oldalunk, fent akartok-e lenni rajta? És előadóként természetesen azt szeretnéd, ha hallgatnák a zenédet.”
Lars persze tisztában van vele, hogy a streaminggel kapcsolatban akadnak problémák is. „A streaming talán csak a magasabb presztízsű előadók számára jövedelmező, igen. És az ezeken az oldalakon összeállított lejátszási listák is elsősorban a nagyobb neveket rejtik, de ez az egész még csak mostanában forrja ki magát. Ugyanígy tény, hogy a lemezcégek a lecsökkent eladások miatt eleve kevesebbet fektetnek abba, hogy új neveket építsenek fel, így a feltörekvő bandák számára a túlélés is egyre nehezebbé válik. Ezek szimpla ok-okozati összefüggések: az emberek kevesebbet költenek a zenékre, így kevesebb pénz forgatható vissza, a lemezkiadók pedig kevesebbet kockáztatnak. Ahelyett, hogy évente ötszáz lemezt igyekeznének megfelelően promotálni, inkább csak ötvenet futtatnak meg, és így egyre kevesebb és kevesebb és kevesebb forrás jut a fiatalabb zenekarokra. Emiatt reális annak a veszélye, hogy a fiatalabb előadók a kihalás szélére kerüljenek, igen.”
A dobos szerint ugyanakkor nem kizárólag a megváltozott körülmények és az új technikai modellek tehetnek arról, hogy manapság az újabb előadók között nem bukkannak fel olyan módon világrengető csapatok, mint amilyen például a Metallica is volt. „Manapság én magam is kevesebb új zenét hallgatok, és szerintem ennek az az egyik legfőbb oka, hogy kevesebb igazán jó új zene van. Rengeteg mai muzsika csak a régi dolgok visszaöklendezésében merül ki, és nincsenek igazi vezető, iránymutató előadók sem: nincsenek új Beatlesek, Miles Davisek, Jimi Hendrixek, akik kézen fognának bennünket, hogy aztán addig totálisan ismeretlen, feltérképezetlen zenei területekre vezessenek.”