Koncert
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5454
Nem fogom az év legkiemelkedőbb eseményei közé sorolni Sting idei budapesti jelenését, bár ennek pontos magyarázatát még jelenleg is csak találgatom. Meglehet, rálelek idővel az egzakt okokra, vagy elkönyvelem annyival, hogy nem megfelelő hangulatban találtunk most egymásra az egyik legnagyobb, korszakos dalszerző zsenivel. Minden tényező ez ellen szólt pedig: egy nagyszerű koncepcióra felfűzött turné keretében, egészen egyedi módon összeválogatott zenésztársak társaságában, valódi bestof-programmal érkezett hozzánk Gordon Matthew Thomas Sumner aktuális, minimalista produkciója. Ha valami előzetesen maximálisan szerethetőnek mondható, ez az összeállítás egészen bizonyosan az.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 3594
Három év – három nagylemez és három magyar koncert! Igencsak pörög tehát a Serious Black gépezet, és szerencsére minket koncertek terén is kifejezetten elkényeztetnek. Míg első lemezükkel a Gamma Ray vendégeként, még a megboldogult Club 202-ben léptek fel, addig szinte napra pontosan egy évvel harmadik látogatásuk előtt már headliner bulit adtak a Dürer középső termében, ahová a Magic lemezbemutató turnéjával tértek vissza nagyjából két hete.
Bővebben: Serious Black, Herman Frank, Stormhammer - Budapest, 2017. szeptember 24.
- Részletek
- Írta: Pálinkás Vince
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5036
A szombati napot kényelmesre lőttük be: elsőnek a fél öt körül kezdő Almanacra volt kíváncsi egy fővel ideiglenesen megfogyatkozott társaságunk (ezúton is elnézést kérve a Serenity-Trollfest-Equilibrium hármastól, illetve híveiktől). Victor Smolski poszt-Rage csapatának forró hangulatú pesti fellépését sajnos már nem emlékszem, milyen okból, de kihagyni kényszerültem, tehát kapva kaptam – volna – az alkalmon. Történt ugyanis, hogy az addig csak barátságosan borongós, néha napos, tehát tökéletesen fesztivál-kompatibilis időjárás meggondolta magát és pont szállásról való indulásunk előtt ordenáré zuhét küldött Vizovicére.
Bővebben: Masters Of Rock - Vizovice, 2017. július 13-16. (2. rész)
- Részletek
- Írta: Pálinkás Vince
- Kategória: Koncert
- Találatok: 4257
Sokszor voltam már koncerten valamelyik szomszédnál egy-egy kedvenc miatt, sőt, olyan is előfordult, hogy valakit egy turnén többször is elcsíptem, de olyasmi nem rémlik, hogy két egymást követő napon, célirányosan megnéztem volna egy előadót két különböző városban. Nem mondom, hogy nem merült fel bennem sose, de igazi késztetést nem éreztem rá és jöttek a kényelmes kifogások – mert ugye, az embernek arra van ideje és energiája, amire valóban akarja, hogy legyen. Nos, eddig nem akartam igazán. Az Avatariumnál viszont több tényező is kedvező irányba mutatott: egyfelől ott volt a két évvel ezelőtti elmaradt bécsi látogatás, aminél kevés dolog bosszantott jobban az adott időszakban, és amikor végre a szombatra szervezett pesti buli előtt pont péntekre esett a bécsi fellépés, nem volt kérdés, hogy menni kell arra is. Pláne, hogy – mint utólag kiderült – a két helyszín jelentősen különbözik: míg a Viper Room full belvárosi elhelyezkedésével és kissé szakadt underground jellegével leginkább a Rocktogonra emlékeztetett, a Dürer nagytermét tisztességesen feltöltő közönség előtt méltó körülmények között játszhatott az európai metal színtér jelenlegi egyik – nemcsak számomra – legizgalmasabb zenekara. (Ha csak rólam beszélünk, akkor még az „A" legizgalmasabb jelző is megkockáztatható.)
Bővebben: Avatarium, The Slayer King - Bécs / Budapest, 2017. szeptember 29. / 30.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 6589
Tíz éve nem jártunk a vizovicei Masters Of Rock fesztiválon, ami akkor is fura, ha a cseh rendezvény igazából mindig is a másod- és harmadvonal zenekarait sorakoztatta fel, akik döntő többségben Magyarországon is elérhetők voltak (illetve azok ma is), illetve sok esetben a párhuzamosan futó Rockmaratonon is feltűntek. Mellettük azonban minden évben akadt néhány igazi kuriózum is (hogy csak néhány példát említsek: fellépett itt már a Stryper, a Grave Digger, Tony Martin és az Audrey Horne is), ráadásul maga a fesztivál is messzemenőkig rajongóbarát. Mivel pedig minden évben magabiztosan hozzák a színvonalas line-upot, tulajdonképpen már most előre be lehetne fizetni a jövő évi rendezvényre, mert esetükben teljességgel kizárt az olyan szintű minőségcsökkenés, mint ami például a tavalyi, szupersikeres rendezvény után idén totál érthetetlen bandákkal operáló Rock In Viennát jellemezte.
Bővebben: Masters Of Rock - Vizovice, 2017. július 13-16. (1. rész)
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5973
Előzetesen azt gondoltam, hogy a beszámoló első részében be kell majd mutatnom a Zeal & Ardort, meg kell próbálnom szóban érzékeltetni az elmesélhetetlent, hogy itt valami egészen friss dologról van szó, és hogy Manuel Gagneux csapata úgy keveri a metalt a fekete zenével, ahogy arra korábban talán gondolni sem mertünk/akartunk volna. A brigád első hazai jelenésére viszont mindjárt annyian sereglettünk össze az A38 mélyébe, hogy nincs különösebb értelme a bemutatásnak, hiszen az érintettek zöme láthatóan már most tudatában van annak, hogy milyen izgalmi faktort rejteget ez a Devil Is Fine lemezével tavaly év végén bemutatkozott „banda". Az a tény pedig, hogy első valamirevaló európai turnéjukon hozzánk is eljutottak, olyan ajándék, amit nem becsülhetünk meg eléggé.
Bővebben: Zeal & Ardor, Perihelion - Budapest, 2017. szeptember 27.
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 9614
Egy vitatható sikerű Volt fesztiválos jelenést leszámítva tizenkét éve nem adott önálló koncertet nálunk Brian Hugh Warner, és sokan gondoltuk úgy, hogy ez még akkor is eseményszámba megy, ha nevezett korántsem éli már legszebb napjait, egyre kiszámíthatóbban lapos lemezeivel és élő teljesítményével az utóbbi évtizedben leginkább csak egyre fakuló fénymásolatokat állít elő önmagáról. A gépezet azonban működik, valamikor mostanában végre tényleg megjelenik (?) majd a Heaven Upside Downra (át)keresztelt új album is, amelyet meglepő módon beelőz a hasonló nevet viselő turné, amelynek első állomása volt ez a budapesti, teltházas (!) esemény.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5415
Ha azt mondom, 2017-ben a Guns N' Roses a nagy durranás a könnyűzenében (és szándékosan nem simán csak rockot írtam), azzal nagyjából mindenki egyet kell, hogy értsen. Axl, Slash és Duff összeborulása, illetve a komplett Not In This Lifetime turné tényleg akkora esemény, amely mellett bármi és bárki eltörpülni látszik. Van azonban egy olyan elpusztíthatatlan őslény, egy olyan masszív dinoszaurusz, amely ha megindul, még ma is komoly kilengést támaszt a Richter-skálán, jelentősége, kora és tekintélyt parancsoló méretei miatt még mindig számolni kell vele, bármikor és bárkivel szemben. És ugyan a Stones No Filter turnéját nem fogják annyian látni, mint a GNR-t, illetve akkora pénzhegyet sem fognak összelapátolni vele, ennek azonban mindössze egyetlen oka van: míg Axlék keresztbe-kasul bejárják az egész bolygót, addig a Rolling Stones összesen tizennégy koncertet ad ezen a körúton. Azok viszont a monumentalizmust, a showt, a látványt és a nézőszámot tekintve semmiben sem maradnak el néhány évtizeddel fiatalabb követőik produkciójától. És igaz ugyan, hogy a Stones „csak" 130 percet töltött színpadon a Red Bull Ring mellett, 70 évesen azonban ez is tiszteletet parancsoló teljesítmény. Szó sincs tehát négy gatyapupi rövidke nosztalgia-haknijáról.
Bővebben: The Rolling Stones - Spielberg, 2017. szeptember 16.
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5370
Régi adósságot törleszteni érkeztem ezen a kimondottan hűvös nyári napon a Duna partjára, hiszen mind a Moonspell, mind a Katatonia esetében olyan hajdani kedvenceimről van szó, akikkel a koncerteken mindeddig elkerültük egymást. Nem volt teljesen ok nélküli ez a távolságtartás részemről, merthogy – belegondolni is döbbenetes, mégis így van – mindkettejük iránt még azelőtt elvesztettem lelkesedésem javát, hogy egyáltalán koncertekre kezdtem volna járni. Ettől még persze nem csökken gyűjteményemben a Dance Of December Souls vagy az Irreligious jelentősége és dicsfénye, de az utóbbi évtizedekben mutatott lemezes teljesítményük tükrében különösebben nem kerestük egymás társaságát sem a portugálokkal, sem a svédekkel. Mindebből az is következik, hogy a valószínűtlenül teljes együttállást mutató csillagok alatt a magam részéről nagyjából elvárások nélkül érkeztem meg Dunaújvárosba.
Bővebben: Rockmaraton Fesztivál - Dunaújváros, 2017. július 13.
- Részletek
- Írta: Nagy Andor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 9830
Régen kapott már koncert akkora hírverést, mint az Apey & The Pea kecskeméti szeánsza. Az okokat és a körülményeket mindenki ismerheti, azokat megírták minden lehetséges és lehetetlen helyen, így aztán nem is rugóznék sokáig a dolgon, csak azt emelném ki: ismét bebizonyosodott, hogy a politika, aminek lételeme, hogy belepofázzon az életünkbe, akkor a legundorítóbb, ha belepofázik az életünkbe. Mert oké, szerintem sem való levágott kecskefej, átmetszett nyakú fekete kakas, vagy éppen vérét szerte-szét spriccelő szűzleány egy templomba, de hát könyörgöm, itt nem hogy fekete kakast, de még szűzleányt sem sokat lehetett látni! És egy dolgot szögezzünk le, mert azért ez itt a legfontosabb: az Apey & The Pea nem azért árulta volna a CD-it meg a pólóit egy néhai zsinagógában, mert ők akkor most jól pofán akarták köpni a keresztényeket, a zsidókat meg még mindenkit, aki arra járt, hanem mert egyszerűen a TEKA az egyetlen hely a városban, ahol rockzenekarok fel tudnak lépni. (Oké, van még egy egykori légópince is, de ha oda bemegyünk harmincan, tíznek ki kell jönnie, hogy beférjünk.) És ez az igazán dühítő, nem az, hogy vannak, akik azt szeretik, ha iszonyatosan hangos a zene.
Bővebben: Apey & The Pea, Stubborn - Kecskemét, 2017. szeptember 22.
- Részletek
- Írta: Pálinkás Vince
- Kategória: Koncert
- Találatok: 6683
Sajnálattal olvastam tanult kollégám keresetlen szavakkal megfogalmazott, veretes sorait ugyanezen koncertsorozat glasgow-i állomásáról, de már az elején lelövöm a poént: akármilyen volt is az a buli, Birminghambe érve mindenképp javult a helyzet, nekem mindenesetre elfogultság nélkül is nagyon tetszett a Rainbow. Eleve úgy voltam vele, hogy Ritchie Blackmore-t látni kell még egyszer az életben rockzenét játszani és mivel ez idén csak az Egyesült Királyságban volt lehetséges, alaposan át kellett variálni a szabadságolásos dolgokat, nem mellesleg pedig feláldozni a Gunst a Rainbow oltárán (nem mellesleg direkt úgy időzítettem az írást is, hogy a szerkesztőségünkben is kissé túlságosan elharapózott Guns-hype lecsendesedjen, mire elkészül). Úgy voltam vele, hogy az erejük teljében lévő ötveneseket később is megnézhetem, pláne, ha a sikeres reunion turné a kreatív energiákat is felszabadítja, viszont az elmúlt húsz évben a francia barokk és német röneszansz német barokk és francia röneszansz bódulatába beleborult Maestro esetében talán ez az utolsó lehetőség.
Bővebben: Ritchie Blackmore’s Rainbow, The Sweet - Birmingham, 2017. június 28.
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 3243
A legtöbb indokolatlan műfaji megjelölést vonzó, hiperintenzív élő fellépéseivel hírhedtté vált norvég Shining mindenképpen egy jelenség a kortárs porondon, és mint ilyet, akkor is látni kell, ha a legutóbbi A38-as fellépésük óta eltelt szűk két évben nagyjából meg sem fordult a fejemben, hogy otthon is hallgassam őket. A híreket azért figyeltem velük kapcsolatban, hallom, hogy készülnek az új dalok, amelyek közül a kislemezen nemrég megszellőztetett, Sean Beavan áldásos közreműködésével elkészített Everything Dies valami olyasmi, amit mondjuk Mansontól várna az ember, ha utóbbi műhelyben lennének még a sarokban efféle szégyentelenül fogós ötletek. Azt, hogy a Shining mai produktumának mennyi köze van a blackjazzhez (jelentsen bármit is ez a kifejezés), döntse el mindenki maga, a nagy megfejtések helyett azonban olykor egy kis élő őrület is megteszi.
- Részletek
- Írta: Draveczki-Ury Ádám / Bertli Zoli / Valentin Szilvia
- Kategória: Koncert
- Találatok: 13300
Nehéz már újat mondani a Guns N' Rosesról, hiszen igen alaposan figyelemmel kísértük a még mindig szürreálisnak ható fél-újjáalakulás folyamatát, a Not In This Lifetime turnéról pedig már négy beszámolót is olvashatott nálunk, akit érdekelt (a számok tükrében szerencsére nagyon sokakat). Igazság szerint szóba is került, hogy Los Angeles, München, Stockholm és Prága után a bécsi buliról már talán nem is kellene írnunk, de aztán elengedtem a gondolatot, aminek két oka van. Egyrészt muszáj írásban is megemlékeznem életem legfontosabb zenekaráról, ha már végre úgy láttam őket élőben, ahogy kellett. A másik szempont prózaibb: ugyan a csehekhez is rengetegen indultak útnak itthonról, a tapasztalatok alapján lefogadom, hogy Bécsben konkrétan a hatalmas Ernst Happel Stadiont megtöltő mintegy 54 ezer embernek legalább a harmada magyar volt. Vagyis ha már hozzánk nem jutottak el ebben a körben, tekinthetjük ezt a bulit a körút kvázi-hazai állomásának is.
Bővebben: Guns N’ Roses, Wolfmother - Bécs, 2017. július 10.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 3355
Richie Kotzen már sokadszor lépett fel nálunk, és ugyan finoman szólva sem vagyok teljesen képben igen jelentős szólómunkásságának tekintetében, ha tehetem, mégis minden alkalommal megnézem a Poisonnal, majd a Mr. Biggel hírnevet szerzett, azóta azonban a gitárzenék jóval szélesebb tartományában otthonosan mozgó figurát. Egész egyszerűen azért, mert Richie rendkívül karakteres, karizmatikus fickó, akinek játékában ugyanúgy ott van a rock és a blues, ahogy egy csomó dögös popzene is. Mostani hajós koncertjén pedig leginkább utóbbi kettőből mutatott sokat, azaz ezúttal a rockosabb dolgai valamelyest háttérbe szorultak.
- Részletek
- Írta: Koroknai Balázs
- Kategória: Koncert
- Találatok: 10389
Tetszik vagy sem, 2017 nyarán, Európában minden a Guns N' Rosesról szól, így többek között mi is. A döntnökök által mostohagyerekként kezelt öreg kontinenst előzetesen amúgy is baromira kiéheztették: hosszú ideig csupán az új életre kelt kaliforniai szörnyszülött jó hírére, na meg persze a korábbi turnéállomásokon tízezrével rögzített rajongói videókra támaszkodhatott, és várt türelemmel, jól tudván, hogy végül csak eljön majd az ő ideje is. A GN'R menedzsmentjének racionális gondolkodását mindenesetre fényesen igazolja a tény, hogy a többi kontinensen gyakori ráadáskoncertekkel együtt is teltházak előtt futó turné előadásaira felénk még az utolsó pillanatban is vígan lehetett jegyet kapni a hivatalos értékesítőknél, és ennek okán az újrázások is elmaradtak aztán az egyes városokban. Azoknak azonban, akik időt és (főleg) pénzt nem sajnálva kilátogatnak most ezekre a dzsemborikra, nem is kell különösebben hangsúlyoznom, hogy a fellépés önmagában is szürreális, puszta tényénél itt és most messze többet kapunk.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 4378
Nem sokon múlt, hogy a Pro-Pain ne lépjen fel augusztus 16-án Budapesten. Vagy úgy általában, soha többé, sehol. Ha ezt a beszámolót olvasod, nyilván tisztában vagy vele, hogy a banda motorja és főnöke, Gary Meskil igen súlyos sérüléseket szenvedett egy brüsszeli rablótámadásban bő egy hónappal a pesti dátum előtt. Az is kisebb csodaszámba ment, hogy nem hagyta ott a fogát. Gary viszont kemény fickó: nem csak túlélte a jégcsákánnyal a fejére mért ütést, de még az itteni koncertet sem kellett lemondania, amiért maximális tiszteletet érdemel. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy még nem épült fel teljesen, állkapcsa ugyanis még mindig nem záródik tökéletesen – ennek ellenére hihetetlen energiával tolta le a Pro-Pain kerek egyórás programját. Ha nem tudtam volna, hogy néhány hete még az intenzíven ápolták, nem is gondoltam volna, hogy bármi történt vele.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 4975
Ian Astburyék meglehetősen ritkán bukkannak fel errefelé: 2007 óta nem jártak Magyarországon, és tavaly ugyan majdnem jöttek, de végül azonban az a buli ment a levesbe. Így úgy voltam vele, hogy bár sosem voltam megveszekedett rajongójuk, megéri a kedvükért ellátogatni a VOLT-ra. Még akkor is, ha délután hatkor, azaz nem főzenekari pozícióban léptek fel, és úgy is, hogy semmi más nem érdekelt aznap a fesztiválon. Ennek persze megvolt az a pozitív hozadéka is, hogy este nyolckor már javában csapattam vissza Pest felé, így pedig ki tudtam aludni magam a másnapi prágai (GN’R, nyilván) túra előtt.
- Részletek
- Írta: Pálinkás Vince
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5101
Ahogy a FEZEN-cikk lezárásánál említettem, teljes kiégésemet a pozsonyi Metal Church buli bánta. Én meg persze már másnap magát az elmulasztást bántam, mégis, az egy nappal későbbi, Summer Thrashként kisebb fesztiválnak beharangozott bulin való részvételen is erősen elgondolkodtam fizikai fáradtságom miatt. Aztán aznapi civil mindennapi kötelességeimet letudva hogy-hogy nem, csak a Stadionok felé vettem az irányt. Igaz, elég későn már, de újraéledt lelkesedéssel, tudván, hogy a januárban a Destruction előtt már elcsípett brazil lányok headlinerként sem fognak hibázni, és mellettük még egy hazai különlegességet is kipipálhatok a baráti árú rendezvényen.
- Részletek
- Írta: Draveczki-Ury Ádám
- Kategória: Koncert
- Találatok: 7987
Harmadszorra játszott Magyarországon a francia Gojira, akik az elmúlt tizeniksz évben érdekes csodabogárból underground kultkedvenccé, majd underground kultkedvencből tömegeket megmozgató favorittá nőtték ki magukat. Utóbbi fordulat végérvényesnek tűnik a Barba Negra Trackben megjelentek létszáma alapján, a látottak után pedig azt kell mondanom: ha így haladnak tovább, még nem is járnak a plafonnál.
Bővebben: Gojira, Omega Diatribe - Budapest, 2017. július 5.
- Részletek
- Írta: Pálinkás Vince
- Kategória: Koncert
- Találatok: 4987
Mivel a fesztiválbusz - szerencsére – mindig a hátsó be- és kijáratnál tette ki és vette fel az embereket, mindig az ahhoz legközelebb eső a Harman színpad populárisabb kínálatával szembesültünk először, nem volt ez másképp péntek késő délután sem.
Bővebben: FEZEN Fesztivál - Székesfehérvár, 2017. augusztus 2-5. (2. rész)
- Részletek
- Írta: Valentin Szilvia
- Kategória: Koncert
- Találatok: 8097
Nehezen tudnám érzékletesebben leírni, hogy mit gondoltam/éreztem a Guns N' Roses újjáalakulása, a közeledő koncert és a megtapasztalt élmények kapcsán, mint amit Vilkó már megfogalmazott ugyanitt, a müncheni koncertbeszámolójában. Valószínűleg nem csak az én gondolataimat öntötte szavakba, hanem sokunkét, akik annak idején megélték az egész gánzenrózisz-jelenséget. Így a pátoszt (valamennyire) kerülve, igyekszem tényszerűbben vázolni, milyen volt huszonöt év után újra látni azt a zenekart, amelyik felforgatta a világot, és annak idején engem is. (És most abba nem megyek bele, hogy melyik eredeti tag hiányzott a sorból, ennek a vitának most nincs itt helye). Negyed évszázad elképesztően sok idő, ugye szépen felnőttünk mi, a rajongók is, nem csupán a zenekartagok idősödtek, és hála bárkinek odafent, vagy akárhol, hogy a két ellentétes pólus is úgy gondolta, ideje kibékülni. Ez valahol sorsszerű is lehetett, és ugyan az utóbbi évek tényleg minden szinten a retróról és a nosztalgiázásról kezd szólni, de talán kibontakozik egyszer valami új dolog is mindebből – vagy csak szépen és méltósággal el tudunk búcsúzni a fiatalkorunktól. Pedig még tisztán emlékszem arra, miket írtam az akkor naplómba a '92-es koncertről, mai fejjel visszaolvasva pedig természetesen rettenetesen vicces is, ahogy szétsikoltoztam magam (mint mindenki), ahogy elkezdődött a koncertjük.
Bővebben: Guns N’ Roses, The Darkness - Solna, 2017. június 29.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5207
Tavaly a Sziget nem jött ki túl jól abból, hogy Rihanna volt a fesztivál húzóneve. És akkor még finoman fogalmaztam, hiszen a barbadosi énekesnő fellépését még a legkevésbé kritikus hangok is csalódást keltőnek, illetve gyengécskének titulálták. Idén az első headliner, azaz a -1. nap nagy attrakciója ismét egy kvázi hasonló fellépő volt, a szintén a slágerlisták éléről érkezett Pink, aki azért ma már kisebb név, mint tavalyi kolléganője. Legalábbis gondoltam én, míg a vizes vébé kapcsán napvilágot nem látott infókból kiderült, hogy az eredetileg Alecia Beth Moore névre hallgató hölgy a Sziget történetének egyik legdrágább fellépője, azaz annak ellenére elsőligás popsztárnak számít ma is, hogy utoljára 2012-ben jelent meg lemeze, és a bulvárban sem cikkeznek róla annyit, mint a legaktuálisabb celebritásokról.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 7633
Ritchie Blackmore élő legenda, ehhez kétség sem fér, mint ahogy ahhoz sem, hogy életműve a hard rock történetének egyik, ha nem legfontosabb gitárosává emeli, aki nélkül talán meg sem születik az a fajta rockgitározás, amelynek úttörője volt negyven-ötven évvel ezelőtt. Ez tény. Ahogy az is, hogy a Deep Purple egyike legnagyobb kedvenceimnek, a Rainbow-t pedig még náluk is jobban szeretem, illetve vallom, hogy a Purple-ből való távozása után Ritchie által alakított formáció egyike azon csapatoknak, akik kizárólag hibátlan mesterműveket készítettek. Minderre pedig emlékezzen vissza mindenki, aki a két bekezdéssel lejjebb olvashatók miatt esetleg felmenőimet kezdené emlegetni, vagy már nyúlna is a caps lock felé, hogy üvöltve kérje számon rajtam, eddig mégis mit tettem le én az asztalra, illetve szólítson fel, hogy csináljak jobbat.
Bővebben: Ritchie Blackmore’s Rainbow, Mostly Autumn - Glasgow, 2017. június 25.
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 6513
Extrém időjárási körülmények között az emberek hajlamosak kivetkőzni önmagukból, intoleránsan, agresszíven, azaz igazi seggfejként viselkedni. Aki erre a szintre végül mégsem jut el, az is nyűgösebb és türelmetlenebb a környezetével, mint általában. Márpedig a FEZEN hetében az egész országra kiterjedően a legmagasabb fokozatú hőségriadó volt érvényben, ami konstans 30 fok feletti hőmérsékletet jelentett. Gondolom, ez volt az oka annak, hogy én magam sem éreztem olyan jól magam itt idén, mint eddig bármikor, ráadásul a szélesebb körben értelmezett staff keretében is sokkal több volt az igazi tahó, mint máskor.
Bővebben: FEZEN Fesztivál - Székesfehérvár, 2017. augusztus 2-5. (1. rész)
- Részletek
- Írta: Kiss Gábor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 6920
Épp a The Dead Daisies-koncert napján fejeztem be Scott Ian könyvét (igen, lesz róla kritika), amelyben az Anthrax kopasz szócsöve könnyes szemmel idézi fel többek között azt a KISS-bulit is, aminek hatására 9-10 évesen eldöntötte, hogy pofázhat neki bárki bármit, ő márpedig rockzenész lesz, és kész. Néhány órával később pedig önkéntelenül is azon gondolkodtam, hogy ha az ilyen koncerteket látnák a mai gyerekek, rögtön felesleges is lenne a rockzene jövője, illetve a közönség elöregedése és fogyása miatti mindennemű aggodalom. A The Dead Daisies ugyanis olyan katartikus bulit nyomott az A38 hajón, ami még a sokat látott koncertveteránokat is elkápráztatta, abban pedig biztos vagyok, hogy ha voltak ifjoncok a koncerten, akkor az ő állkapcsuk a padlón csattogott.
Bővebben: The Dead Daisies, Thundermother - Budapest, 2017. június 28.
- Részletek
- Írta: Nagy Andor
- Kategória: Koncert
- Találatok: 5070
Igazi gatyarohasztó forróságban, bő 38 fokban indultam el, hogy aztán egy villámlások, szakadó eső, román kamionosok és egyéb természeti katasztrófák által övezett út végén térhessek haza. Közben pedig ott voltam a Hajón, ami a sivatagban állt, és amiben ott állt egy falatnyi sivatag. A fentiek olvastán dr. Sigmund Freud minden bizonnyal kedélyes mosollyal arcán szólna át a nővérkének, hogy „Emeljük a dózist, kérem!", de akkor is ez az igazság. Hiszen ismét nálunk, jelesül az A38-on járt Brant Bjork, aki maga a stoner rock, azon belül is a sivatag, aminek forró szele még a vihart is arrébb tolta a kedvünkért.
Bővebben: Brant Bjork with Sean Wheeler, Shapat Terror - Budapest, 2017. augusztus 6.
- Részletek
- Írta: Valentin Szilvia
- Kategória: Koncert
- Találatok: 6667
Ha megfigyeltétek, egy ideje stábunk úgy gondolja, minél messzebb van egy koncert, annál jobb, így igyekszünk alaposan behálózni a földgolyót, és meglátogatni néhány érdekes eseményt. Vagyis amikor kiderült, hogy két hétig Stockholmban kell dolgoznom, azonnal azt kezdtem keresgélni, hogy a kötelező múzeumlátogatások mellett milyen koncertek lesznek ekkortájt a városban. Természetesen fülig ért a szám, amikor az első itteni munkanap estéjén egy Slayer-hangversenyre látogathattam el, még akkor is, ha az aznapi otthoni Foo Fighterst ezzel buktam. Amikor rákerestem, hol is lesz a koncert maga, még jobban vigyorogtam, hiszen mi lehet szürreálisabb egy Slayer-koncertnél egy komolyabb vurstli közepén, ahol ♥ sirályok ♥ repkednek? A Gröna Lund Stockholm vidámparkja, aránylag kis helyen, a Google Mapset nézegetve csodálkoztam is: jó, hogy itt lesz, de hol fér el majd annyi ember?
23. oldal / 60